A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
FORRÁSELEMZÉSEK - Vargháné Szántó Ágnes: A pécsi sajtó a Nagy Háború első két évében
Vargháné Szántó Ágnes: A pécsi sajtó a Nagy Háború első két évében sek, kinevezések, hőstettek. A közönség napról-napra követni akarta az eseményeket, türelmetlenül várta a legfrissebb híradásokat. A lapok a hivatalos helyekről kapott információikat adták tovább, azonban a sokszor rövid, szűkszavú hírek gyakran csalódást okoztak az újságolvasóknak. A közhangulat változékony volt: egy győzelem hurrá hangulatot eredményezett, egy vereség letörte a közvéleményt. A sajtónak kiemelkedő feladata volt az is, hogy a laikus nagyközönségnek megmagyarázza, értelmezze a híreket. Az egyes vereségeket átmeneti állapotnak, a visszavonulást lehetőségként, erőgyűjtésként mutatták be. Általános jelenség volt a lapokban a monarchia csapatainak, illetve a német hadsereg győzelmes tetteinek, ezzel szemben az ellenfelek veszteségeinek kihangsúlyozása. A sajtó naponta ismertette az orosz, szerb foglyok, halottak számát, a zsákmányolt fegyverek, lőszerek mennyiségét. A Dunántúl Miért vonul vissza az orosz? című cikkében például idézi az olasz Corriera della Sera újság által ismertetett orosz hivatalos álláspontot, mely szerint az oroszok stratégiai okból vonulnak vissza, hogy az ellenséget a saját, általuk jól ismert terepen kényszerítsék döntő ütközetre. A Dunántúl azonban megjegyezte, hogy mindez orosz mosakodás, valójában az egyesült német és osztrák-magyar seregek kényszerítették az orosz vezérkart a visszavonulásra.109 A Pécsi Napló Vérmes remények és sötét aggodalmak című figyelmeztető cikke szerint megrendíthetetlen bizalomra van szükség a háború kedvező kimenetelét illetően.110 Természetesen nem lehetett mindenkit befolyásolni. Ahogy Jánosi Engel Róbert is megjegyzi Hadinaplójában: „Hogy az oroszok kezére került Erzerum, az örmény főváros: annak nem nagyon örültem, csak komikusnak találom, hogy ezen nagy orosz sikert lapjaink mint igyekszenek lekicsinyelni.”111 A részletes harctéri híreknek, beszámolóknak köszönhetően az olvasóközönség földrajzi ismeretei jelentősen bővültek. Új földrajzi nevekkel ismerkedtek meg, a térképekre is megnőtt az igény.112 A társadalmat minden érdekelte, ami a háborúval kapcsolatban volt. Háborús témájú műveket ajánlott a Dunántúlban a Dunántúl Rt. A Monarchia pénzügyi harckészültsége. Mit kell tudni a háborúról mindenkinek? (a háború kislexikona egy törzstiszt összeállításában); Imádkozzunk a hadbavonultakért! (a háború idejére szóló imák és elmélkedések gyűjteménye); Uram irgalmazz nekünk! (itthon maradottak imádságai a háború idejére); Bízzál fiam! (sebesült katonák ré109 Dunántúl, 1914. október 25. 2. 110 Pécsi Napló, 1914. december 2.1-2. 1» JÁNOSI ENGEL 2013, 91-92. ii2 Egyéb háborúval kapcsolatos cikkeket is kínált a Dunántúl Rt. könyv-, mű-, zenemű-, papír- és írószer kereskedés: a szerb háború térképét, 50x40 cm, illetve 129x95 cm nagyságban, az orosz háború térképét színezve, Közép-Európa háborús térképét, európai háborúk térképét, a térképek felméréséhez szükséges tábori körzőket, nagyító üvegeket, valamint kaphatóak voltak „hadállásokat jelző zászlócskák: magyar, osztrák, német, olasz, román, török, svájcz, bolgár, japán, china, görög, angol, orosz, francia, belga, Szerbia, montenegró, svéd és dánia államok színeivel darabonkint 2 filléres árban”. Dunántúl, 1914. augusztus 30. 8. 301
