A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
FORRÁSELEMZÉSEK - Tegzes Ferenc: A fegyveres szolgálat alóli felmentések ügye a Nagy Háború időszakában, és ezek 1917-1918. évi névjegyzékei, mint források
Tegzes Ferenc: A fegyveres szolgálat alóli felmentések ügye a Nagy Háború időszakában ... az 1878-1891 közt született, s eddig fegyverképtelennek minősített és felmentett népfelkelőket újból bizottság elé kell állítani felülvizsgálat céljából. Ha beválnak, természetesen behívandók katonai szolgálatra. A minisztertanács hozzájárulását adta.33 Az 1915. szeptember 24-i kormányülés az Ausztria és Magyarország közt fennálló aránytalan véráldozattal foglalkozott. Tisza István miniszterelnök által megállapításra került, hogy mi nagyobb emberáldozatot hozunk arányaiban a lakossághoz viszonyítva, mint a szomszédos ország. Ez tükröződik majd a következő évi szemléknél is. Az ott érvényes törvények alapján a 18-50 éves korosztály 40%-a kerül majd felmentésre, nálunk csak 28%. Javasolja, hogy a legnagyobb nyomatékkai hívják fel az osztrák kormány figyelmét erre. Magyarország ezentúl csak abban az esetben viselheti a rá eső véráldozatot az eddigi arányban, ha Ausztria intézkedik az eddigi felmentések revíziója iránt, csökkentve az eddigi aránytalanságok jelentékeny részét.34 Annak a véleményének adott hangot, miszerint nálunk a 43-50 évesek szemléje alkalmával nem jártak el elég körültekintő módon. Alkalmasnak találtak nagy számban olyan személyeket, akik nem lennének képesek a hadjáratok fáradalmainak elviselésére, „a legrövidebb idő alatt elpusztulnának anélkül, hogy katonai szempontból megfelelő szolgálatot teljesítettek volna”.35 Az 1917. július 18-i ülésen a honvédelmi miniszter megállapítása szerint a hátországban még vannak, akiket arcvonalbeli szolgálatra, őrszolgálatra lehet alkalmazni. Kéri a hozzájárulást, hogy az eddig alkalmatlannak talált személyek felváltsák a hátországban katonai alkalmazásban lévőket, akik viszont a hadsereg körletébe irányítva felváltanák az eddig ott szolgálatot teljesítő, arcvonalbeli szolgálatra alkalmas személyeket. Az igénybevétel természetesen nem terjedne ki azokra, akik nemzetgazdasági, vagy hadvezetési érdekből jelenlegi polgári alkalmazásukban nélkülözhetetlenek. A törvényes alapot az i9i2:XXX. te. 7. §-a szolgáltatja, amely szerint azok, akik hadköteles korban vannak, de hadiszolgálatra nem alkalmasak, ugyanakkor az ehhez kapcsolódó feladatok ellátására igen, mozgósításkor és háborúban ilyen szolgálatokra alkalmazhatók.36 A felmentések témája a Képviselőház előtt Az országgyűlésen 1916. február 16-án került szóba először felmentési ügy. Bartos János képviselő kifogásolta, hogy olyan iskolákból is behívtak tanítókat, amelyek csak egy tanerősek. Kifogásolta a fiatalabb, 24-36 éves tanítók felmentését, ugyanakkor az idősebb, 38-42 évesek, ha betegségükből vagy sebesülésükből felépültek, visszakerültek a harctérre. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter válaszában meg33 Uo. 93. 34 Uo. 180-181. 35 Uo. 182. 3« Uo. 265. 262
