A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
FORRÁSELEMZÉSEK - Tegzes Ferenc: A fegyveres szolgálat alóli felmentések ügye a Nagy Háború időszakában, és ezek 1917-1918. évi névjegyzékei, mint források
Tegzes Ferenc: A fegyveres szolgálat alóli felmentések ügye a Nagy Háború időszakában ... nyugtatta a képviselőt, hogy már intézkedett olyan irányban, ahogy ő kívánja. Azonban amíg az állami tanítókat át lehetett oda helyezni, ahol hiány volt, egy-két esetet leszámítva nem volt fennakadás. A felekezeti iskoláknál ezt nem lehetett megoldani, de ott a 4-8. osztályosok kora tavasztól késő őszig gazdasági okokból felmentést kaptak az iskolába járás alól. Megengedték az óvónők és a nyugdíjas tanítók alkalmazását is. Ezen kívül a negyedéves tanítóképzősök is besegíthettek. Nagyon sok helyen a lelkészek vették át a tanítás feladatát. De a tanítók felmentését nem lehet akármekkora létszámra csökkenteni, mivel ők altisztek, sőt tisztek voltak, s így ők a seregben az intelligenciát is képviselték. Nagyarányú kivonásuk a hadsereg érdekeit veszélyeztetné. A képviselő nem, de a T. ház a választ tudomásul vette.37 1916. február 28-án Pozsgai Miklós képviselő a mezőgazdák bevonulásával kapcsolatban kérte a honvédelmi minisztert, miszerint a felmentési kérelmeiket nagyobb odafigyeléssel intézzék el. Időben tudja meg a hadköteles, hogy mikor kell, vagy nem kell bevonulnia, hogy tudjon intézkedni a gazdaságának további sorsáról. A gyakorlat sokszor az, hogy az illetékes hivatalokban egymáson fekvő kérvényeket csak a legfelső szerint tartják nyilván: „XY és társai”. így nem lehet egyes személyek után érdeklődni.38 1916. június 15-én Juriga Nándor hosszabb felszólalásában kitért a felmentések ügyére is. Véleménye szerint tárgyilagosabban kell elbírálni a felmentéseket. Nem kívánja, hogy nálunk is úgy legyen, mint Angliában, ahol a felmentést kérő az ügyvédjével jelenik meg a bíróság előtt, s így próbálja igazolni azt, hogy otthon maradása a nemzet érdekéből fontosabb, minthogy a harctéren szolgáljon. Kifogásolja az illetékesek részéről sok esetben megnyilvánuló túlzott harci szellemet, amely szerint mindenki a puskacső elé való. A felmentések korrekt, odafigyelő elbírálása annál is inkább fontos, „mert sok helyen egyenesen megbotránkozást okoz, amikor látja a nép, hogy ki van felmentve, ki nincs”.39 Az 1916. augusztus 23-án tartott ülésen Novák János képviselő rámutatott egyes csapatparancsnokok önkényességére, miszerint olyan mezőgazdasági felmentéseket semmibe vesznek, amelyben a honvédelmi miniszter felmentő határozatot hozott. A honvédelmi miniszter megígérte, hogy kivizsgálja az ügyet. A képviselő és a T. Ház a miniszteri választ tudomásul vette.40 Frey János, a pécsváradi kerület képviselője 1917. március 13-i parlamenti felszólalásában kifogásolta a felmentések elbírálásának szerinte nem egészen átlátható módját, amibe a nem éppen tisztességes módon megkapott felmentéseket is érti. Követeli, hogy a felmentéseket tegyék le az országgyűlés asztalára, hogy láthassák, kit miért mentettek fel, és tényleg nélkülözhetetlen-e? Javasolja, hogy 40 év alatt ne 37 Képviselőházi napló 1916. XXIX. kötet. 627. ülés, 267-269. https://library.hungaricana.hu (2015. 11.05.) 38 Képviselőházi napló 1916. XXIX. kötet. 627. ülés, 373-375. https://library.hungaricana.hu (2015. 10. 22.) 39 Képviselőházi napló 1916. XXX. kötet. 636. ülés, 87. https://library.hungaricana.hu (2015. 10. 21.) 40 Képviselőházi napló 1916. XXXI. kötet. 652. ülés, 275-277. https://library.hungaricana.hu (2015. 12.21.) 263
