A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Radó Bálint: „Ajtóm mindenki előtt nyitva áll”. Nagyatádi dr. Visy László, Pécs szabad királyi város főispánja és a hátország
Radó Bálint: „Ajtóm mindenki előtt nyitva áll”. Nagyatádi dr. Visy László, Pécs szabad királyi város... alkot, sokszor magánvéleményt fogalmaz meg a hadi helyzet, a háború alakulásáról, a hadjáratokról. Visy főispán báró Fejérváry Imre hatására, tudjuk, a Tisza-féle Nemzeti Munkapárthoz csatlakozott.15 Nem mondhatjuk, hogy kesztyűs kézzel bánt egykori pártbéli híveivel, a világháború alatt Tisza István miniszterelnökkel már régóta javában szembenálló ellenzékkel, annak emblematikus figuráival. Gyakorta előfordul, hogy a magyar katonaság több tekintetben hiányos, rossz, de legalábbis nem kielégítő felszerelését éppenséggel az ellenzék korábbi folyamatos obstrukciójának tudja be. Visy László politikai nézeteihez, meggyőződéséhez, amelyen ezután már haláláig többet nem változtatott, szükséges egy szembeszökő példát idéznem, mert hátországi tevékenységét, szolgálatát is így érthetjük csak meg igazán: „Úgy voltunk a békével, mint az egészséggel. Amíg megvolt, nem becsültük. Féltünk a sok adótól - nem fejlesztettük a hadsereget. Ha ezt tettük volna, az orosz, afranczia meggondolta volna magát, hogy vajon kikössön-e a szerb végett a hatalmas, erős Monarchiával. De hát mi a ’beteg nemzet’ benyomását keltettük. Vázsonyiék, Barabásék, Károlyi Mihály, de még Andrássy, Apponyi is urbi et orbi hirdették, hogy a nemzet züllik, hogy itt mindenki corrupt, hogy a nemzet megérett a halálra. Ausztriát, az uralkodóházat szidták, piszkolták, amikor arról volt szó, hogy fejlesszük a hadsereget, obstruáltak, s évtizedeken át megakadályozták azt, hogy a többi nemzetekkel lépést tartsunk. Kicsinyes engedmény-követelésekkel hozakodtak elő, melyek a magyar nemzet szempontjából lényegtelenek, de alkalmasak másrészt a hadsereg egységének s Ausztriában a német elem hegemóniájának megdöntésére. Mindezzel kifelé a züllés, a gyengeség bizonyítékait szolgáltatták. Szóval lovat adtak ellenségeink alá.”16 Annál mélyebb szeretettel, tisztelettel, nagyrabecsüléssel, szinte áhítattal ír Tisza Istvánról! A Monarchiának Szerbiához intézett demarsát 1914. július 24-én reggel közölték a lapok. „Maga a Miniszterelnök, Tisza kérette magához a lapok tudósítóit, s ő adta át nekik a demarch szövegét. Ennek a közönségre gyakorolt hatása egyszerűen leírhatatlan volt. Ezt Tisza fogalmazta. Ez beszéd. Egy önérzetes, élni akaró nemzet nem is beszélhet másképp. Csodálatos. Nem volt ellennézet, nem volt gáncsoskodás. Mindenkinek az volt a véleménye: Ennek jönni kellett, s jobb, hogy most jött, mint később.”17 Visy László elégedetlen volt a Monarchia hadseregében a magyar katonatisztek arányával, ezzel párhuzamosan különösen a csehek és általában a szlávok magas számát helytelenítette. A cseheket mint katonákat le is nézte. Legfiatalabb fiát, Zoltit, azaz Zoltánt18 a marosvásárhelyi cs. és kir. Katonai Alreáliskolába íratta be. Ki is fejtette, hogy katonát akar belőle faragni, mert csak a hadseregen belüli magyar elem és a magyar vitézség, virtus, katonai szellem és fegyelem lehet záloga a jövő Magyarországának. A főispán különösen büszke volt a tőle hivatali kinevezésekor az ügyvédi irodát átvevő 15 MÁRFI2000, 157. 1« NAPLÓ I. 285. 17 Uo. 4-5. 1® A későbbi híres pécsi építész rövid életű volt, 1903-ban látta meg a napvilágot és már 1938-ban elhalálozott. 163
