A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Radó Bálint: „Ajtóm mindenki előtt nyitva áll”. Nagyatádi dr. Visy László, Pécs szabad királyi város főispánja és a hátország
Radó Bálint: „Ajtóm mindenki előtt nyitva áll”. Nagyatádi dr. Visy László, Pécs szabad királyi város... Imre nevű fiára, aki a háború miatt azt természetesen bezárta, ügyvédi tevékenységét felfüggesztette, s 1915-ben már a 69-esekkel a Kárpátokban harcolt, méghozzá nem kis hősi érdemeket szerezve. Visy hazafias, magyar meggyőződésben nevelte többi gyermekét is, lelkesedésében odáig is elment, hogy akár - ha életkora engedné - maga is frontszolgálatra jelentkeznék. Nem habozott gyermekeit, a józanész határain belül, a harctérre engedni, meg sem fordult fejében, hogy bármelyikük felmentése érdekében lépéseket tegyen! Rövidesen egyszerre négy fia teljesített frontszolgálatot. Mindezek tisztázása után térhetek rá annak tüzetes vizsgálatára, mit tett nagyatádi dr. Visy László, Pécs szabad királyi város, tehát törvényhatósági jogkörrel felruházott város főispánja a Nagy Háború legelejétől kezdve a közjóért, városáért, hazájáért, a hivatalánál fogva reá bízottakért. Mélységes emberszeretet és fáradhatatlan munkabírás jellemezte. A főispán háború alatti pécsi, tehát hátországi tevékenységét - sok egyéb vonatkozáson túl - alapvetően három fő csoportba foglalhatjuk. Ezek a következők: a Pécsre - szinte kivétel nélkül vonaton - szállított sebesültek és betegek ellátása, gyógyítása; a Pécsi Vörös Keresztes Osztag frontra menetelének megszervezése; a hadiözvegyek, hadiárvák és a családfenntartó katonai szolgálatteljesítése miatt nehéz anyagi helyzetbe került szegény sorsú családok szervezett megsegítése jótékonysági akciók révén, amelyek kiterjedtek a fronton harcoló honvédeknek juttatott segélyszállítmányokra is. Rendkívül fontos, sürgősséget igénylő feladat volt az Indóház mellett, a vasútállomáson egy ún. Betegnyugvó Állomás mihamarabbi felállítása. Ez elsődlegesen azt a nemes, hazafias és emberbaráti célt volt hivatott szolgálni, hogy mihelyt egy-egy vasúti szerelvény sebesültekkel befut Pécs állomásra, máris elláthassák őket, hogy azután szükség esetén a többi pécsi kórházba átszállíthatóak legyenek további gyógykezelésre. Legelőször tehát erről kellett döntést hozni. „ [1914.] aug.2-án vasárnap, a Vörös Kereszt Pécsi Fiókja19 vál. ülést tartott, s kimondta, hogy a Betegnyugvót felállítja - azonfelül egész vagyonát a sebesültek ápolásának céljaira felajánlja."20 Augusztus 23-án érkeztek az első sebesült és beteg katonák, akik a Vörös Kereszt Betegnyugvó Állomásán nyertek elhelyezést. Onnan másnap, augusztus 24-én a cs. és kir. Csapatkórházba, a Katolikus Körbe, a Ferencz József laktanyába és a Pécs Városi Közkórházba osztották szét őket.21 „Ma d.e. 10 óra 45 perckor érkezett ide a Szuverén Máltai Lovagrend 19 Teljes, hivatalos nevén: A Magyar Szent Korona Országai Vörös Kereszt Egylet Pécsi Fiókja 20 Uo. 10. 21 Uo. 10. A Császári és Királyi Csapatkórház - a későbbi Bőrklinika - kertje majdnem egészen a Makár (a II. világháború után Alkotmány) utcáig, részben az Attila utcáig lehúzódott. A Ferencz József laktanya a Rókus utcában volt található, ma a PTE Történettudományi Intézete, a PTE ÁOK Farmakológiai Tanszéke és más egyetemi intézetek, tanszékek, továbbá az immár a Baptista Szeretetszolgálat által működtetett szociális otthon, valamint az Őzike játszótér osztozik épületein és a kaszárnyaudvaron. A Belvárosi Katolikus Kör ma is egyházi, püspöki tulajdonú épület, a Csontváry Múzeumnak ad most helyet. A később majd még felmerülő m. kir. Honvédkórházat ma is Honvédkórháznak ismerjük, függetlenül attól, hogy hivatalos elnevezése pár éve már ez: PTE ÁOK, sőt PTE KK Akác utcai Klinikai Tömb. 164
