A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára az első világháborúban
Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára ... Egy 1918-ból származó ügyirat a Pécs városában található vontatókutyák ösz- szeírását tartalmazza. Az irat szerint a kutyák bevetése „a lóállomány lehető kímélése érdekében” vált szükségessé. Az összeírásra először 1915 novemberében érkezett utasítás a honvédelmi minisztertől, mert eddigre vált drasztikussá a kiképzett katonalovak és általában a lóállománynak a fogyása.53 Több ügyirat is arról tanúskodik, hogy a megfelelő állati munkaerő, vagy erőforrás hiánycikké vált. A honvédelmi miniszter rendelete szerint, mely „végrehajtási utasítás a lovak és járművek szolgáltatásáról szóló 1912: LXIX. törvénycikkhez”, első igénybevétel alkalmával a magyar Szent Korona országainak összes lóállományából 50%-nál többet nem szabad elvonni.54 Véleményem szerint ez a rendelkezés is egy rövid lezajlású háború képéhez igazodik, annak elhúzódása esetére nem állít pontos tervet. Ezt igazolja a miniszternek már 1915 februárjában (fél évvel a háború kitörését követően) a törvényhatóságokhoz írott levele, melyben kijelenti, hogy az eredeti kivetésben (beszolgáltatási követelmény) szereplő ló mennyiséget sokhelyütt már aligha lehet kiállítani.55 Nem egy korabeli dokumentum vetíti elénk azt a súlyos helyzetet, mely arra készteti a hadvezetést, hogy a lehetetlent is követelje, a törvényhatóságokat pedig arra, hogy a még lehetségest megmentse a maga számára. Már a háború első hónapjaiban elkezdődött ez a huzavona a hadsereg és a törvényhatóságok között, amire álljon itt néhány példa. Pécs városa 1914. október 20-ig 83 országos járművet és 187 lovat volt kénytelen kiszolgáltatni. A polgármester már ekkor levélben kérte a honvédelmi minisztert, hogy mentse fel a várost a további szolgáltatás alól, mert az már annak teljesítőképességét veszélyeztetné: „[...] a város területén a mozgósítás elrendelése óta állandóan nagyobb katonai átvonulások és összpontosítások vannak, és előreláthatólag még a jövőben is lesznek, amelyek temérdek helyi fuvart igényelnek és mint hogy Nagyméltóságod már idézett rendelete is éppen ezen helyi fuvarok kiállítását teszi feladatunkká, ennélfogva szükséges volna, hogy országos fuvar e város lakosságától egyáltalán ne igényeltessék, mert ezek igénybevétele esetén a kívánt helyi fuvarok kiállítása nehézségekbe ütköznék [...]”56 1915. szeptember 29-én a polgármester így írt a honvédelmi miniszterhez: „Kérem katonai érdekből városunkat fogatkiállítástól táviratilag felmenteni, mert már eddig átadott fogatokon felül további fogatok elvitele katonaság helyi fuvarszükség53 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs város Tan. ir. C-4428/1918. 54 MRT 1914, 170/1914. H. M. ein. sz. 55 „A háború eddigi tartama alatt eszközölt újabb lóbehívás, valamint a járműveknek és lovaknak a csapatok és parancsnokságok által a hadszolgáltatási törvény alapján történt közvetlen igénylések következtében a 3100/eln. 20-b.-1914 szám alatt kiadott rendeletemhez csatolt kivetés-kimutatásban még béke idejében biztosított járművek és lovak kiállítása a megküldött kivetés-kimutatásban foglalt terjedelemben sokhelyütt már aligha történhetik meg." MNL BaML IV. 1406. f. Pécs város Tan. ir. D-685/1915. 56 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs város Tan. ir. C-19054/1916. 98
