A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára az első világháborúban
Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára ... létének kielégítését, különösen vasúton érkező nagyszámú sebesültek beszállítását lehetetlenné teszi. Újabb járómüvek Baranyavármegyétől volnának igényelhetők.” Az újabb 17 db igényelt fogatot azonban a vármegye sem állította ki, ez derül ki az alispán leveléből, melyet október í-jén írt a cs. és kir. 6. gyalogezred pótzászlóalj parancsnokságának. A kért fogatokat Pécs városa október 3-án végül mégis kiállította és átadta. 1917 februárjában a polgármester segítséget kért a pécsi állomásparancsnokságtól, ugyanis a városnak nem voltak felesleges fogatai (még ideiglenesen sem), hogy a nagy havazás és fagy következtében a közterületeken keletkezett nagy meny- nyiségű havat ki tudná velük szállítani a városból. Ezért megkereste az állomásparancsnokságot, hogy bocsássanak fogatokat a város rendelkezésére, a válasz azonban az volt, hogy a nélkülözhető lovak mezőgazdasági munkákra lettek kiadva, így nem nyújthatnak segítséget a városnak.57 Ifj. Fürst Gyula cége a honvédség szerződéses szállítójaként tevékenykedett a háború alatt. A pécsi polgármester rendeletére 1918 nyarán kavicsot kellett volna szállítania a pécs-miholjaci műútra, ám a rendelkezésnek nem tudott megfelelni: „összes fogataim a pécsi honvéd helyőrség hadi szempontból fontos, tehát mindent megelőző fuvarozásaira vannak szerződésileg lekötve. Ezen szállítások oly sürgősek és annyira lekötnek, hogy teljesen lehetetlen a kavics szállítására fogatokat adnom.”58 De nem csak a háború végén okozott gondot a fuvarok polgári célokra történő igénybevétele. Az 1915. június 15-én kelt 95. számú polgármesteri jelentés szerint: „a háborús viszonyok következtében előállott fuvaros mizéria miatt a közutaink javítására szükséges anyagszállítás csak igen szerény keretekben volt eszközölhető [...]”59 A sorra következő jelentések mind hasonló helyzetről számolnak be, vagyis az áldatlan állapotok tulajdonképpen az egész háborút végigkísérték. Próbálkozások történtek persze a kiesett lóállomány pótolására, így a földművelésügyi miniszter rendelete alapján Pécsett is sor került már az 1915-ös fedezte- tési idényre vonatkozóan egy ménállomás felállítására 2 ménnel (melyeket 1919- ben Nikolics Tihamér kapitány a szerb megszállók parancsnokságára hivatkozva elvitt). Minden évben működtek ilyen ménállomások nem csak a megyeszékhelyen, hanem több községben is. Az 1917-ben felállított telepek Baranyában: Bellye, Baranyabán, Csuza, Hercegszőlős, Vörösmart, Mohács, Németbóly, Rácpetre, Má- riakéménd, Siklós, Szentlőrinc, Pécs.60 Az óriási veszteségeket hiánytalanul azonban sosem sikerült pótolni, mint ahogyan a szállítóeszközökét sem. 57 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs város Tan. ir. C-3420/1917. 58 MNL BaML XV. 25. e. Cégjelzéses iratok. 59 MNL BaML IV. 1407.1. Pécs város polg. ir. Polgármesteri jelentések, 93. 1914. november 7. «o MNL BaML IV. 1406. e. Pécs város Tan. ir. C-16208/1926. 99
