A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára az első világháborúban
Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára ... az 1912. LXVII1. te. 10. §-a alapján rendelkezésre bocsátandó járművek és állatok valamint a kísérő személyzet »hadi szolgáltatások« elnevezés alatt fordulnak elő.”31 Az 1912. LXIX. te. 14. §-a alapján a hadsereg tehát megvásárolta, míg az 1912. LXVIII. te. 10. §-a alapján csak tartósan bérbe vette a szükséges eszközöket.32 A megvásárolt, mondjuk így: szolgáltatások időben és térben is messzebb kerültek felhasználásra, míg az ideiglenesen bérbe vett szolgáltatásokkal helyi szinten rendelkezett a katonaság, a frontra ezek nem kerültek ki. A mobilitás erőforrásai / állati erőforrások Tudjuk, hogy a világháború egy sor diplomáciai, külpolitikai, gazdasági együttható következménye volt, és már évek óta a levegőben lógott a konfliktus. így nem meglepő, hogy jóval a háború előtt sor került a gazdasági erőforrások megóvására és a katonai közlekedés műtárgyainak védelmére tett óvintézkedésekre: „[...] a súlyos külpolitikai viszonyok és a folyamatban lévő katonai intézkedések szükségessé teszik, hogy a katonai berendezések és a katonai szempontból fontos műtárgyak fokozott mértékben felügyeltessenek”, valamint „a m. kir. ministerium a lókivitelt a Monarchia területéről megtiltotta, s így az megakadályozandó”.33 Egy másik forrás szerint közvetlenül a háború előtt, június 7-én a belügyminiszter utasítja a vármegye alispánját, hogy az „Oroszország, Románia és Szerbia felé irányuló lószállítások ellenőrzésére különös figyelmetfordítsanak [...]” és a nagyobb ló vásárlásokról azonnal tegyenek jelentést. A törvényhatóság különös figyelmet fordított arra, hogy mi a megvásárolt lovak rendeltetési helye, milyen célból történt a vásárlás és mennyi a lovakért kifizetett átlagos vételár.34 Az erről tudósító irat hátoldalán található válasz-fogalmazvány szerint 1914. év első félévében a vármegye területéről 2676 db lovat szállítottak el Ausztriába, Németországba és Olaszországba, egy keveset pedig Horvátországba, vagyis a leendő ellenségek ekkor sem kaphattak lovakat a Monarchiából. A szarajevói merénylet után, de a háború kitörése előtt újból foglalkoznak a lovak kivitelével, ami mutatja a kérdés fontosságát. A belügyminiszter július 19-én leiratot intézett a főispánhoz, melyben közli, hogy „vett értesülés szerint” a román és 31 MNL BaML IV. 410. a. Baranya vm. alisp. ein. ir. Lad. 5. Mozgósítási utasítások; MNL BaML IV. 1406. k. Pécs város katonai és illetőségi iratai. Lad. 10. 32 1912.éviLXIX. törvénycikk a lovak és járművek szolgáltatásáról; „14. §Azl. §-ban említett czélokra a szállítási eszközök birtokosai is kötelesek, ezeket a közigazgatási hatóságok felhívására (felhívás a szállítási eszközök átengedésére) megfelelő kárpótlás ellenében az állam tulajdonába átengedni [...]” CORPUS JURIS HUNGARICI 1913, 890-891. 1912. évi LXVIII. törvénycikk a hadiszolgáltatásokról: „10. § Minden fogatos jármű vagy személy-, illetőleg teherszállításra alkalmas állat birtokosa kötelezhető, hogy azt megfelelően felszerelve, fuvarozásra (teherhordásra) átengedje [,..]”CORPUS JURIS HUNGARICI 1913, 875. 33 MNL BaML IV. 410. a. Baranya vm. alisp. ein. ir. 81/1912. 34 MNL BaML IV. 410. a. Baranya vm. alisp. ein. ir. 75/1914. 91
