A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára az első világháborúban
Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára ... kás” volt a mérce. Az „országos jármű” kifejezés inkább a fogalomra utalhatott: országos fuvarra igénybe vett járművet jelentett (az 1912. LXVIII. és LXIX. te. értelmében). Nevezték még „előfogatnak” is, ami annyit tett, mint „fogatolt jármű”." Ha nem lenne anakronizmus, azt is mondhatnánk, hogy a korábbi forspontra hasonlított, vagyis magánszemélyek által állami, vagy vármegyei fuvarok érdekében kiállított fogat, amivel meghatározott célt teljesítettek ellenszolgáltatás fejében. További hasonlóság a két fogalomban, hogy a Nagy Háborúban is megköveteltek a dologi szolgáltatásokon kívül személyi szolgáltatást is, vagyis sok esetben polgári kocsis hajtotta a katonai használatra átvett szekeret, „országos járművet”. Pécsi járműgyártó iparosok névjegyzéke Forrás: MNL BaML IV. 1406. e. C-12736/1915 11 11 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-35665/1915. 84
