A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején ..
Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején kanizsaiak fizettek meg.73 Régi időket idézett a rekvirálások bevezetése. 1916 elején a városban és a mellette lévő szőlőhegyeken begyűjtötték 380 q búzát, 439 q rozst, 5205 q árpát, 232 q tengerit, 486 q hajdinát, emellett még jelentős mennyiségű babot, borsót, kölest, lisztet, és kétszerest is.74 A közellátásban a városon kívül nagy szerepet játszottak a magánegyesületek is, igen nagy jelentősége volt a különböző gyűjtéseiknek. Valamit javított a helyzeten a város sertésállománya: a Franz-ma- lomtól kibérelt városi hizlaldában 250 sertést tartottak.75 Katasztrofális volt a lakás- helyzet is: 1919 kora tavaszán a helyi sajtóban is egyre több cikk jelent a háború alatt az elmaradt tatarozások miatt összedőlő épületekről; mintegy 250 család élt ekkor lakás nélkül, s akiknek jelentős részét a volt gimnáziumi épületben szállásolták el. Joggal írták, hogy „az egész város egy Gorkij-i tömeglakássá változott, amelyben a nyomor, a pauperizmus és a tüdővész áldozatai tengetik szomorú életüket”.76 A háborús évek alatt nagy probléma volt a lakosság számára a közbiztonság romlása. Békeidőkben pár tucat rendőr el tudta látni a város közrendészeti és bűnüldözési feladatait. Most azonban a rendőrök nagy részét is bevonultatták, így létszámuk lecsökkent. Már 1914. július 29-én, vagyis egy nappal a háború kitörése előtt arról írt a Zala, hogy a rendőrök egy részét bevonultatták, akiket az utcákon katonai őrszemek pótoltak.77 A lelkesedés hónapjaiban ez még nem okozott megoldhatatlan nehézségeket. Ahogyan azonban sokasodtak a problémák (szociális és járványügyi kérdések, menekültek, hadifoglyok, sebesültek, élelmezés stb.), egyre inkább elszabadultak a lakossági indulatok.78 A városnak kezelnie kellett az éhséglázadáshoz hasonlító társadalmi megmozdulásokat, a sztrájkokat, amelyek közül - főleg a katasztrofális közellátás miatt is - egyre több politikai jellegűvé vált.791918 elején már vasutassztrájk is volt Nagykanizsán.80 A betörések, rablások teljesen megszokottá váltak, az emberek egymás elleni fizikai fellépése már mindennapos volt. A szőlőhegyeken való szinte szabad fosztogatással szemben nem volt hatásos ellenszer. Az uzsorások, feketézők, az idegenből érkezett spekulánsok tevékenységét nehéz volt felderíteni. Nehezítette a rendőrség munkáját, hogy alig volt használható fogda, hiszen mindent a hadsereg számára kellett átadni.81 A múltból maradt itt a katonai beszállásolás kötelezettsége. Nagykanizsán a kaszárnyák miatt békeidőben is jelentős katonatiszti réteg élt. A háború alatt gondoskodni kellett a rövi78 BARBARITS 1929/b, 219. 74 Zalai Közlöny, 1916. január 23. 75 Zala, 1919. március 8. 76 Zala, 1919. március 7. 77 Zala, 1914. július 29. 78 BARBARITS 1929/b, 222-223. 79 Lásd: MNL ZMLIV. 404. e. Zala vm. alispánjának iratai. Tárgyi csomók. 27436/1917. Az irat a helyi szociáldemokraták tüntetésére vonatkozik. 80 PAKSY 2014, 55. 81 Mindez kiderül a korabeli újságokból is, ahol a nevezetesebb eseményeket az erős cenzúra mellett közölték. 66
