A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején ..
Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején debb-hosszabb ideig a városban tartózkodó katonatisztek elszállásolásáról. Mivel a városban a fontosabb és szebb épületek hamar megteltek, ezért nagy problémát jelentett, hogy a tiszteket csak közepes vagy gyenge minőségű lakásokba tudták elhelyezni.82 Foglalkoznia kellett a városnak az iskolákkal is. A háborús hatások a hazai gazdaság és társadalom minden területét érintették, s a hatalom az iskolaügyet is a háborús célok alá rendelte. A sebesültek iskolai elhelyezése miatt már az 1914-15- ös tanév félévkéséssel kezdődött.83 A háború kitörése után a tanárok, tanítók sem voltak kedvezményezettek. Sokan kerültek közülük a frontra, s az elhúzódó háború alatt az újabb és újabb hadseregfeltöltés és frontszolgálat miatt sokan vesztették életüket. A 17-18 éves gimnazista diákok közül is kerültek frontokra, közülük többen életüket vesztették.84 Felmerült az iskolák teljes bezárásának is a lehetősége, de végül is erre nem került sor. Viszont a tanítást a tanárhiány miatt át kellett szervezni. Egyes iskolákban felére fogyott le a tanárok száma, ezért osztályokat kellett összevonni, egyszerűsíteni kellett az oktatás tartalmát. A szorgalmi időszak is rövidült: 1917-ben már három hónapos volt a nyári szünet.85 Nagy probléma volt az iskolaépületek katonai célra történő igénybevétele. Szinte mindegyik épületben valamilyen katonai jellegű tevékenységet folytattak. Legtöbbször kórháznak rendezték be az iskolát, de szükség volt raktárakra, tárolókra stb. is. Nemcsak a sebesült magyar katonákat, hanem hadifoglyokat is ápoltak az iskolakórházakban. A Rozgonyi utcai iskolában már 1914. szeptember elején orosz sebesülteket helyeztek el.86 A gimnázium osztályait például a Polgári Egylet és a Társaskör épületébe vitték át.87 Az iskolák gyerekseregét ki- vagy széttelepítették. A legegyszerűbb megoldás az volt, ha összezsúfolták valamelyik iskolában az évfolyamokat, osztályokat. De a legkülönfélébb helyekre is kerültek diákok: voltak osztályok a városházán, a biztosító- és banki épületekben, üzlethelyiségekben, a kistemplomban, kocsmában stb. Ez már önmagában is nagy színvonalcsökkenéssel járt, sokszor petróleumlámpa mellett kellett tanítani. Az elemi iskolák 30 osztályát 13 szükséghelyiségben helyezték el.88 Sokszor társadalmi vagy gazdasági szervezetek ajánlották fel ingatlanaik egy részét iskolai célokra, így például 1916-ban az Izraelita Jótékony Nőegylet engedte át bérházának egy részét tanításra.89 A kanizsai iskolaépületek, az addig beszerzett felszerelések (szertárak, eszközök stb.) is megszenvedték a háborút, e téren jelentős pusztulás ment végbe. Az is tény, hogy 82 Egy eset erre: RIVÁLISOK POLGÁROSODÁSA 2011, 379-380. 83 Lásd például: JESZENŐI 2011, 24. leírását a Rozgonyi utcai iskolára. 84 Lásd például: HORVÁTH 1916, 9-10. adatait. 85 Zalai Közlöny, 1917. március 29., illetve 1917. április 10.1917-ben május 26-án véget ért a tanév. 86 Zalai Közlöny, 1914. szeptember 14. 87 HORVÁTH 1916, 3. 88 BARBARITS 1929/c, 271. 89 Zalai Közlöny, 1916. április 3. 67
