A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején ..
Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején és Tauber céget.21 A virilis listák szerint a legtöbb adót fizetők - az állandó első helyezett Batthyány herceg mögött - rendszerint a nagykereskedők voltak.22 A kereskedelem pozícióját javította, hogy sokat javult a város közlekedése. Ebben legnagyobb szerepe a vasút korai kiépítésének volt. A Déli Vasút 1861-ben nyitotta meg a Budát Prágerhoffal (s azon keresztül Trieszttel összekötő) vasutat, amely Kanizsán haladt keresztül. Négy évvel később, 1865-ben nyílt meg a Kanizsa-Sopron vasútszakasz, amelyen Bécs megközelítése vált lehetővé, valamint 1868-ban már Kanizsáról Murakeresztúron, Zákányon, Barcson keresztül Mohácsig lehetett vasúton eljutni, amivel a nagykereskedők széles beszerzési lehetőségekhez jutottak.23 Mindez az amúgy is nagy forgalmú Nagykanizsát vasúti csomóponttá és egyben regionális gazdasági központtá emelte. A vasúthoz raktárak, kiszolgáló épületek, rávezető utak kellettek, ami az egész városi gazdaság szármára élénkülést hozott. Sok kanizsai vállalkozó gazdagodott meg a vasút építésén és működtetésén.24 Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a vasúti dolgozók az átlagnál magasabb és biztosabb jövedelmekkel rendelkeztek, ami pezsdítően hatott a helyi termelésre és kereskedelemre; ugyanakkor a vasútközpont miatt jelentős, kívülről jött műszaki értelmiséggel bővült a társadalmi struktúra.25 Az ipar, a kereskedelem, a közlekedés stb. fejlődése elképzelhetetlen lett volna a hitelélet intézményesedése nélkül. Még a reformkori fellendülés idején, 1845-ben nyílt meg a városban az első takarékpénztár, s 1857-től kezdve volt a városban biztosító is.26 Az első világháború előtti időszakban már 5 helyi pénzintézet, illetve számos budapesti bankfiók működött Nagykanizsán. A legfontosabb pénzintézet a város mindenkori vezetésével szorosan összefonódott Nagykanizsai Takarékpénztár volt, amely a 20. század elején már 1 millió korona alaptőkével rendelkezett.27 Összehasonlító vizsgálatok szerint Nagykanizsa nagyon fontos pénzügyi központ volt a Dunántúlon, több szempontból megelőzve a csaknem kétszer akkora Pécset is.28 Rövid áttekintésünk végén említsük meg a nagykanizsai életmód látványos változásait. A régi, mezővárosi jelleg láthatóan eltűnt. Modern városközpont kezdett kialakulni: az Erzsébet téren, a Fő utcán és a Deák téren, vagyis a város centrális területein a többemeletes hivatali épületek, szállodák, igazgatási központok és nagy- vállalkozói paloták épültek föl.29 A lakosság szaporodása miatt új és szélesebb utcákra 21 Ezekre lásd: KAPOSI 2014/a tanulmányának adatait. 22 A virilis listát a helyi sajtó állandóan közölte, abban az időben a jelentős adót fizetőknek magas presztízse volt. 22 HORVÁTH 2001, 22. 2“ KERECSÉNYI 1979, 150. 25 KAPOSI 2014/a, 225. 2« WEISER 1929, 312. 22 THIRRING 1912, 339.; lásd még: KAPOSI 2014/a, 237-238. 28 Lásd: GÁL 2002, 7-60. 29 Lásd: KUNICS 2014. tanulmányát. 59
