A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején ..
Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején volt szükség, amelyek már többször fákkal szegélyezve épültek.30 A város déli területein két évtized alatt kialakult egy „iparnegyed”, ahol az állomás mellett vasúti járműjavító, téglagyár, pótkávégyár, hordó- és parkettagyár, szalmatokgyár, sörgyár stb. épült föl. A belvárosban kávéházak, modern kereskedelmi egységek várták a vásárlókat.31 A lakások egyre komfortosabbá váltak. A város melletti szőlőhegyen szemrevaló villák is épültek.321894-től egyre több utcában és lakásban gyulladt föl a villany, az áramszolgáltató a hajdani kanizsai vár helyére települt Franz Lajos és Fiai Rt. volt.33 Számos szórakozóhely nyílt. Az 1860-as évek eleje óta volt már napilap Nagykanizsán, szaporodtak a könyvkereskedések, s egyre több irodalmi munkát adtak ki helyben. Elemi-, tanonc- és speciális képzésű szakiskolák sora jelent meg, nem is beszélve az 1765 óta folyamatosan működő gimnáziumról.34 S bár egyes vélemények szerint Nagykanizsa szürke és unalmas város volt egy helyi értelmiségi számára,35 mégis úgy látjuk, hogy a századforduló idején számos új, nyugatias életmódelemmel gazdagodott a város. A háború kitörése és következményei Az 1914 közepén elkezdődött, s mintegy négy és fél évig tartó háború alaposan visszavetette a hazai gazdaságot. Tény ugyan, hogy a néhány, főleg az északkeleti vidékeken történt (Bártfa, Máramarossziget stb.) orosz betörést leszámítva a háború alatt idegen katonák nem pusztították Magyarország területét, de a jó esetben is csak közepesen fejlett magyar gazdaság hátországának sérülékenysége miatt szinte mindegyik ágazat problémákkal küszködött. A háború ugyanakkor hatalmas tömeget érintett: a csaknem 22 millió fős Nagy-Magyarországon a négy és fél év alatt 3,6 millió embert vonultattak be.36 Hasonlóan más városokhoz, Nagykanizsa lakossága is már alaposan be volt oltva a szükséges háború gondolatával, így nem véletlen, hogy a többség lelkesen üdvözölte a hadüzenetet, bár kétségtelen, hogy a militáns közhangulatban voltak reálisabb hangok is.37 Augusztus elején megszülettek az első hatósági korlátozások: a vasúton hadi menetrend lépett életbe, amelyben korlátozták a kereskedelmi és személyszállítás lehetőségét; korlátok léptek életbe a távírda- és a telefonforgalomban is; egyes üzletek nyitva tartását is szabályozták. Az uzsorás és feketepiaci folyamatokat megelőzendő, egyes létszükségleti cikkek árát maximálták.38 30 Közülük is talán legfontosabb a város második észak-déli tengelyét adó Csengery és Sugár út volt. 31 Lásd: CÍMTÁR 1907, 85. adatait. 32 KUNICS 2009,273. 33 KAPOSI 2014/a, 165. 34 Lásd: KAPOSI 2014/c. tanulmányát. 35 Lásd: ARATÓ é.n. visszaemlékezését. « MIKE 1927,625. 37 Ebből a szempontból emeljük ki a Zala című napilap hírközlését. 33 VÁRHIDY 1915,210-211. 60
