A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején ..
Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején rosban.2 A növekedésben nagy szerepe volt a környék településeiről beköltözőknek, valamint a külföldről Nagykanizsára áttelepedő (főleg vállalkozó) zsidóságnak.3 Az 1871. évi 18. te., vagyis az ún. községi törvény megváltoztatta a hazai városok jogi minősítését, s ebből következően működési lehetőségeiket is módosította.4 Nagykanizsa rendezett tanácsú város lett. A rendezett tanácsú városokat hasonló jogok illették meg, mint a törvényhatósági jogúakat, azzal a különbséggel, hogy esetükben a vármegye volt a fellebbviteli fórum. A rendezett tanácsú városoknak, így Nagykanizsának is az első tisztviselője a polgármester volt, mellette tanácsnokok, a főjegyző, aljegyzők, tiszti ügyész, árvaszéki ülnök, pénztáros, számvevők, ellenőr, közgyám, levéltárnok, városi orvos, mérnök, községi erdőtiszt és esetleg más rendszeresített tisztviselők voltak még az elöljáróság tagjai. A város rendelkezett vagyonnal, saját belügyeiben határozatokat, szabályrendeleteket alkothatott, amelyek felsőbb jóváhagyás után életbe léphettek. Ez a gyakorlatban azzal járt, hogy minden komoly döntést a megyei fórumoknak kellett véleményezni és jóváhagyni, ami egy lassú ügymenetet eredményezett. Annyi előnye persze volt, hogy a belterjes jellegű helyi szabályozásnak gátat szabott. A rendezett tanácsú városok ellátták a piaci, a hegyi, a vásári, az építészeti és a közegészségügyi rendészetet, s gyámhatósági jogot is gyakorolhattak.5 1872-ben megalakulhatott Nagykanizsa város új, 200 tagú képviselőtestülete. Külön választották a korábban már emlegetett törvényszéket, átszervezték az árvaszéket, elkészítették a községi és árvaszéki szabályrendeleteket.6 Természetesen nem kell túl sokat képzelnünk a korabeli polgári jog demokratizmusáról, hiszen a községi törvények értelemében - a rendezett tanácsú városok esetében is 1929-ig - a képviselőtestület felét a virilizmus alapján választották, vagyis a törvény biztosította a városok leggazdagabb rétegeinek politikai befolyását.7 Tény, hogy az 1870-es évektől Nagykanizsa igazgatási és térségi szerepe folyamatosan növekedett. Gazdasági jelentősége is volt annak, hogy számos járási és megyei hivatal települt a városba. A Nagykanizsai Törvényszék működése növelte a jogszolgáltatásból élők számát. A postaközponti jelleg, a csendőrség és a laktanyák kialakítása, az erdőhivatal megszervezése a városi lakosság növekedésén túl biztos állami keresőket és fogyasztókat is biztosított a helyi gazdálkodók számára. A lakosság foglalkozási szerkezete - összevetve a térség más városaival - sok sajátos vonást mutat, de a legnagyobb átalakulás - folyamatában vizsgálva - egyértelműen az ipar területén következett be. 2 A demográfiai adatokhoz lásd: RÁBAVÖLGYI 2014,17. 3 NÉPSZÁMLÁLÁS 1920, 105. A dominánsan katolikusok lakta városban 1910-ben már 3378 izraelita vallású élt. “ Lásd: 1000 ÉV TÖRVÉNYEI, 1871 :XVIII. te. 5 A rendezett tanácsú városok jogállásához lásd: CSIZMADIA 1981, 369-370. « BARBARITS 1929/a, 84. 7 Nagykanizsa városi jogálláshoz lásd részletesen: KAPOSI 2014/b, 262. 56
