A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején ..
Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején Nagykanizsa ágazatonkénti foglalkozási szerkezete (1900-1910)8 Foglalkozási ágazati csoport Keresők Százalékos Keresők Százalékos száma (1900) arány (1900) száma (1910) arány (1910) Mezőgazdaság, kertészet 2 235 21,1 2059 17,3 Ipar 2729 25,8 3874 32,6 Kereskedelem és hitelélet 926 8,7 1021 8,6 Közlekedés 791 7,5 943 7,9 Közszolgálat és szabad foglalkozásúak 543 5,2 635 5,3 Véderő 723 6,8 744 6,3 Napszámos és házi cseléd 1766 16,7 1480 12,4 Egyéb és ismeretlen foglalkozású 873 8,2 1144 9,6 Összes kereső 10 586 100,0 11 900 100,0 Nagykanizsán a háború előtt, hasonlóan a térség más városaihoz (Kaposvár, Zalaegerszeg, Pécs) a legjelentősebb gazdasági ágazat már egyértelműen az ipar volt; minden harmadik kereső ebből élt Nagykanizsán. Az említett városokhoz képest a különbséget az adta, hogy Kanizsán magasabb foglalkozási arányokat láthatunk a kereskedelem, a hitelélet és a közlekedés terén.8 9 Főleg a kereskedők számával, arányával emelkedett ki Kanizsa a nagyobb városok közül. Mindez egyértelműen jelzi, hogy a dualizmus időszaka alatt Nagykanizsa egyre inkább forgalmi csomóponttá vált. A kanizsai iparosodás csak lassan és viszonylag későn indult meg. Különösen a gyáripar hiányzott sokáig Nagykanizsa gazdasági életéből. A megalakult ipari üzemek azonban (országos viszonylatban nézve) csak szerény alkalmazotti létszámot mutatnak. 1900-ban Nagykanizsán 12 ipari üzem működött 20 főnél többet foglalkoztatva.10 A 20. század elején a legnagyobb gyár a Stern Mór tulajdonában lévő, 150 dolgozót foglalkoztató tégla- és cserépipari üzem, a 140 főt foglalkoztató Kardos Sándor és Társa által 1902-ben alapított kefegyár, valamint a 120 fővel működő, 1906- ban a Schwarz és Tauber kereskedőcég által alapított Patria pótkávégyár volt.11 Az 1890-es években megjelentek az első részvénytársaságok is, ezek közül a sörgyár volt a délnyugat-magyarországi térség legnagyobb gyára.12 A látványos gyáripari növekedés mellett a város iparának fontos jellemzője maradt a kisipar is. 1900-1910 között Nagykanizsán 122-vel nőtt a vállalkozások száma. 1910-ben az 1225 önálló vállalkozásból 8 NÉPSZÁMLÁLÁS 1912.; illetve NÉPSZÁMLÁLÁS 1913. adatai alapján. » Lásd például: KAPOSI 2006, 33.; TÓTH 1975, 324-325. adatait. ‘o THIRRING 1912,309. 11 MNL OL Z 40. Fasc. 53. No. 977. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai. Projektumok. 12 Erről lásd részletesen: KAPOSI 2014/a, 151-167. 57
