A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Nagy Imre Gábor: Pécsi tisztviselők az első világháborúban
Nagy Imre Gábor: Pécsi tisztviselők az első világháborúban A közélelmezés megszervezésének előfeltétele volt, hogy a város élén álló polgármester, a városi tanács, az élelmezéssel foglalkozó ügyosztály, a gazdasági hivatal, a számvevőség és a városi pénztár minden energiáját e cél megvalósítására fordítsa. A közélelmezésben magától értetően a helyi malmok és a kereskedelmi cégek is hathatósan közreműködtek.54 Nendtvich Andor polgármesterként befolyását és személyes kapcsolatait is felhasználta, hogy segítse a város közellátását, amire számtalan példa hozható. 1915-ben fölterjesztésével elérte azt, hogy az Országos Gazdasági Bizottság gabona készleteiből utaljanak ki a városnak.551917-ben a Közélelmezési Hivatal a Baranya megyei községek tejtermelését Budapestnek rekvirálta. Nendtvich Andor tiltakozására a véméndi és fekedi tejszövetkezetek mégis szállíthattak tejet Pécsre. Közbenjárására a Cukorközpont havi 50 mázsával felemelte a város cukorjárandóságát.56 A város maga vásárolta meg és hozta forgalomba mérsékelt áron az alapvető élelmiszereket: lisztet, sertészsírt, burgonyát, rizst, cukrot, vajat, vadhúst, kávét, teát, rumot, zöldségeket, takarmányféléket stb. Az 1915 és 1918 közötti években a közélelmezési áruk beszerzésére a városi pénztárból 16 197 679,66 koronát fizettek ki, és az eladásokból 16 579 458,30 korona jött be. A közélelmezés népjóléti jellegét az is tanúsítja, hogy a jövedelem (381 778,64 korona) alig haladta meg a 2%-ot. Nendtvich Andor 1929-ben - amikor visszatekintett a törvényhatósági bizottság elmúlt 15 éves működésére - így emlékezett vissza az első világháborús évekre: „Mindjárt a megalakulása után kitört a nagy világháború és eddig soha nem ismert feladatokat vetett felszínre. Minden erejét oda kellett koncentrálni, hogy teljesítse azokat a háborús feladatokat, amelyek rá háramlottak az itthon maradottak érdekében. A javak, ingóságok, különösen az élelmi cikkek legnagyobb része le volt foglalva. Ezekre a lefoglalt élelmi cikkekre meg kellett szervezni a közélelmezést és ki kell emelni a város háborús éveiből azt a körülményt, hogy háborús közélelmezésünk akkor országszerte az első volt, amelyről illetékes kormányhatóságok a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak, és amelynek tanulmányozására az ország különböző részeiből ismételten jöttek ide szakférfiak.”57 A város hatósága a közélelmezésen kívül az élet más területein is nagy szervező munkát végzett. Többek között szeszt vásárolt a patikáknak; bőrt, varrószereket, szövött és kötött árut, tűzifát szerzett be, népjóléti intézményeket és üzemeket létesített, cipészműhelyt, lábbeli és ruhajavító üzemet szervezett. A háborús kiadásokhoz tartoztak még a mozgósítások, az isztriai evakuáltak és az erdélyi menekültek segítése, az Ágoston téri kórház felállítása, a hadifoglyok ellátása.58 54 MNL BaML IV. 1412. a. Pécs Város Számv. Hiv. ir. Zárszámadások 1915-1925. 55 MNL BaML IV 1402. a. Pécs város kgy. jkv. 40/1915. (márc. 8.) TEGZES 1999,141. 56 MNL BaML IV. 1407. L Pécs város polg. ir. 1917. június 4-i polgármesteri jelentés. TEGZES 1999, 147. 57 MNL BaML IV. 1402. a. Pécs város kgy. jkv. 274/1929. (okt. 2.) 58 MNL BaML IV. 1412. a. Pécs Város Számv. Hiv. ir. Zárszámadások 1915-1925. 155
