A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Nagy Imre Gábor: Pécsi tisztviselők az első világháborúban
Nagy Imre Gábor: Pécsi tisztviselők az első világháborúban A háború kitörése után a hadbavonultak társadalmi segélyezését Visy László főispán szervezte, aki egy segélyezési nagybizottságot alakított. A nagybizottságon belül Nendtvich polgármester elnökletével egy szűkebb bizottság alakult, amely a segélyek összegyűjtését és kiosztását végezte.59 Pécs város lakossága a város vezetésének és Nendtvich Andor polgármester egyéni képességeinek köszönhette, hogy a világháború éveiben elkerülte az éhínség.60 A közigazgatási tisztviselők munkáját a kitüntetéseik is szemléltetik. 1917-ben Benyovszky Móric gróf főispán - az uralkodó születésnapjára - a városvezetés, illetve alkalmazottak közül az alábbiakat terjesztette fel kitüntetésre: • Nendtvich Andor polgármestert a vaskorona rend III. osztályára, • Oberhammer Antal rendőrfőkapitányt a II. osztályú polgári hadi érdemkeresztre, • Tichy Ferenc tanácsnokot a Ferenc József rend lovagkeresztjére, • Makay István tanácsnokot a Ferenc József rend lovagkeresztjére, • Deutsch Kornél főszámvevőt a Ferenc József rend lovagkeresztjére, • Honthy István szegényügyi kezelőt a III. osztályú hadi érdemkeresztre, • Kovács György rendőrőrmestert az ezüst érdemkeresztre, • Gulyás József polgármesteri ajtónállót az ezüst érdemkeresztre.61 Bár a kitüntetéseket az érdekeltek nem kapták meg, Benyovszky főispán javaslatában nyilván szerepet játszott a javasolt személyek háborús teljesítménye. Az elhúzódó háború, a megszakítás nélküli munka megviselte a városi tisztviselőket. Reeh György tanácsnok is azért mondott le 1918-ban, mert nem engedélyezték, hogy szabadságra menjen.62 Nendtvich Andor polgármester helyettese, Tróber Aladár főjegyző a szerb megszállás alatt vonult vissza. Tróber Aladár „hűséges és odaadó második tisztviselője maradt a városnak, amig csak a háborús évek fokozott feladatai ki nem merítették és amikor Nendtvich Andort a szerb hatóság magyarságához és a magyar autonómiához való megingadhatlan ragaszkodása miatt egy időre eltávolitotta a megszállt pécs-baranyai területről, a polgármestert annak távollétében előre nem látható időpontig, az elképzelhető legkellemetlenebb állapotok közepette természetszerűen Tróber Aladárnak kellett volna helyettesítenie, ezen súlyos feladatra nem rendelkezett már a szükséges egészséggel és idegekkel és letelvén a szolgálati évei, nyugalomba vonult” - írta róla Lenkei Lajos.63 59 A segélyalap 1915 márciusában mintegy 90 000 koronát, 1915 augusztusában több mint 139 000 koronát, 1916 szeptemberében 189 353 korona 38 fillért, 1917 októberében 236 867 korona 7 fillért, 1918 októberében 283 546 korona 16 fillért tett ki. 1915 és 1918 között naponta átlagban 500-600 gyermek kapott ingyen tejet és kenyeret. 1916 áprilisára az államsegélyre jogosultak száma elérte az 5000-et. MNL BaML IV. 1407.1. Pécs város polg. ir. 1914-1918. évi polgármesteri jelentések. 60 TEGZES 1999,149. 61 MNL BaML IV. 1401. a. Pécs város főisp. biz. ir. 78/1917. « SZIRTES 1998, 58.; LENKEI 1922, 213. «3 LENKEI 1922,62. 156
