A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Ernyes Mihály: Pécs-Baranya rendvédelme az első világháború kezdetekor
Ernyes Mihály: Pécs-Baranya rendvédelme az első világháború kezdetekor tás során behívottak munkáját az otthon maradottak tevékenységével kellett pótolni.25 A takarékosság szem előtt tartása a rendvédelemben résztvevő testületek számára is evidens elvárás volt. Baranya vármegye rendvédelméről Baranyában 1884. január í-jén kezdte meg működését a Magyar Királyi Csendőrség, mellyel egy időben felszámolásra került a pandúrság. A VI. kerületi csendőrparancsnokság székhelye Székesfehérvárott volt, melyhez tartozott a III. szárny pécsi elhelyezéssel. 1911-ben a pécsi szárnyhoz tartozott a pécsi és a mohácsi szakasz, összesen 33 őrssel, 1 törzsőrmester, 7 járásőrmester, 5 őrmester, 25 őrsvezető, 129 csendőr szolgálatteljesítésével. A szárny parancsnoka Palszter Kálmán százados, a pécsi szakaszé Kenedi Nándor főhadnagy, a mohácsié Maliár Béla hadnagy volt. Az őrsökön általában 1 őrmester vagy őrsvezető alárendeltségében 4-5 csendőr teljesített szolgálatot. A testület illetékes parancsnoka, az elhelyezésről és működésről táblázatokban és rövid jelentésekben rendszeresen tájékoztatta az alispánt. 1916-ban már 34 őrs és 173 fős legénységi beosztású, közöttük 35 lovas csendőr teljesített szolgálatot. Ekkor egy csendőrre jutott 26,71 km2 terület és 1717 lakos.26 A vármegye községeit érintően, mind a községi rendőrségek, mind a polgári őrségek tekintetében, a teljességet nélkülöző példálózó bemutatás tehető.27 Nagyobb községekben általában 1 őrvezető és 4 közrendőr, kisebbekben 1 őrvezető és 2 közrendőr teljesített szolgálatot. Mágocs nagyközség területén 1914-ben gyalogos csendőrőrs működött 1 címzetes őrmester és 4 beosztott csendőr létszámmal, ami négy év elteltével 10 főre növekedett.28 Szolgálatot teljesített még 1 éjjeli őr és 4 mezőőr. 1914. augusztus 12-i dátummal az alispán a főszolgabírók számára felhívást tett közzé a polgárőrség megalakítására, a falu közössége azonban, a jó közbiztonsági viszonyokra hivatkozással elállt a testület felállításától.29 Az 1905-ben nagyközséggé alakult, mintegy másfélezres lélekszámú dél-baranyai Nagyharsányban, az 1912. április 19-én jóváhagyott (kelt 1911. november 26-án, jóváhagyva a következő év április 19-én 535 kgy/239 alisp. szám alatt), a községi rendőrség szervezetéről szóló szabályrendelet szerint 1 őrvezető és 5 gyalogrendőr teljesített szolgálatot, akik számára a háború első évében rendőrőrs épületet emeltek.30 25 146413/1914. (VIII.4.) B. M. sz. és 147500/III/c/1914. (VIII.7.) B. M. sz. 26 MNL BaML IV. 410. b. Baranya vm. alisp. közig. ir. Elhelyezési kimutatások és Elhelyezési táblázatok. (Bővebben: ERNYES 1996-1997) 27 MNL BaML IV. 433. Baranya vármegye községi szabályrendeleteinek levéltári gyűjteménye alapján több, mint kéttucat település községi rendőrsége került behatóbb tanulmányozás alá. 28 MNL BaML IV. 410. b. Baranya vm. alisp. közig. ir. 800/1918. 29 MNL BaML IV. 410. b. Baranya vm. alisp. közig. ir. 13457/1914. 30 MNL BaML IV. 433. Baranya vm. községi szabályrend. gyűjt. Nagyharsány. 129
