A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Ernyes Mihály: Pécs-Baranya rendvédelme az első világháború kezdetekor
Ernyes Mihály: Pécs-Baranya rendvédelme az első világháború kezdetekor Szintén a Dráva-szögben fekvő 1871-től nagyközséggé lett járási székhely, Siklós, jó példázata az olyan autonóm rendőrséggel bíró településnek, amelynek illetékességi területén egyidejűleg több rendvédelmi szerv is működött. 1884. január í-jétől csendőrőrs működött 1 őrsvezetővel és 4 csendőrrel.31 Az 1902-ben hatályos községi szabályrendelet XVIII. fejezete szólt „a községi rendőrségről”. 1911-ben 1 rendőrbiztos, 1 rendőrkáplár, 6 rendőr (akiknek száma később 12-re növekedett), s további községi közegekként 1 erdőőr, 2 bába, 1 gyepmester, 1 hivatalszolga, 4 fizetett tűzoltó, 1 éjjeli őr, 1 dobos, 1 községi erdész valamint 10 hegy- és mezőőr szerepelt.32 Az 1914 nyarán kitört háború alatt a községi rendőrség több tagját behívták katonai szolgálatra, mely oknál fogva 2 fő rendes állományú és 3 fő kisegítő állományú rendőrt vettek fel állásba. Utóbbiak fehér karszalaggal teljesítettek szolgálatot s velük kapcsolatban felhívták a közönség figyelmét arra, hogy ők is ugyanolyan rendőri minőséggel bírnak, mint a többi rendőr. 1914. október í-jén 149 fővel megszületett az alispáni elrendelésre, de önkéntesen szerveződött polgári őrség, melynek fő feladatát képezte az élet- és a vagyonbiztonság védelme, valamint a hatóságok segítése a közrend fenntartásában. Tisztségviselők voltak: 1 főparancsnok, 1 másodparancsnok, 1 segédtiszt és 4 ellenőr. Őket maguk közül választották. A testület a csendőrség rendelkezése alatt állt, bár tagjainak alapvetően a saját parancsnoksága adott utasításokat. Lőfegyvert csak az arra szóló engedéllyel rendelkező polgárőr tarthatott magánál. A nagyszámú bevonultatás miatt 1916. február 20- án a polgári őrség feloszlott és az éjjeli őri szolgálat visszaszállt a községi rendőrségre. A kétezret éppen meghaladó lélekszámú Majson az 1901-ben készült és a megye közönsége által a következő év április 14-én jóváhagyott szabályrendelet (kelt 1901. november 8-án, jóváhagyva i9ó.kgy/i902. április 14.) kiegészítésével megszületett a községi közrendőrség és mezőrendőrség 1 őrvezetővel és 4 gyalogrendőrrel. A háború kitörését követően a település 1 fővel csökkentette a létszámot.33 A Dunaszekcső történetéről szóló tanulmány szerzője választékosán utalt a község területén működő rendvédelmi szervekre, amikor a következőképpen fogalmazott: „A közbiztonságra a községi rendőrök, az életbiztonságra a csendőrök, a vagyonbiztonságra a mezőrendőrök ügyelnek. ”34 A Pécsi Napló 1914. augusztus 12-i számában „a hadiállapot és a közbiztonság” alcímmel közreadta, hogy Mándy Sámuel országgyűlési képviselő, közigazgatási bizottsági tag, kérdést intézett a vármegye alispánjához arra vonatkozóan, hogy a kivételes állapotban a személy és vagyonbiztonság érdekében rendelkezésre áll-e megfelelő karhatalmi erő. Nem kellene-e a közigazgatási bizottságnak felírni a belügyminiszterhez azért, hogy nagyobb karhatalmi erőt bocsásson a vármegye rendelkezésére? Stenge Fe31 MNL BaML IV. 410. b. Baranya vm. alisp. közig. ir. 3541/1884. 32 MNL BaML IV. 433. Baranya vm. községi szabályrend. gyűjt. Siklós. 33 MNL BaML IV. 402. Baranya vm. Törv. hat. Biz. ir. 628.kgy./1915. és MNL BaML IV. 410. b. Baranya vm. alisp. közig. ir. 15584/1914. 34 HALÁSZ 2000, 205. 130
