A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Borsy Judit: Az első világháború a baranyai katolikus plébániák életében
Borsy Judit: Az első világháború a baranyai katolikus plébániák életében Németh Pál pontos kimutatást készített a plébánia vagyonáról, a plébániához tartozó iskolákról és tanítókról, keresztekről, temetőkről. A plébánia népéről röviden emlékezik meg: „A lakosság nyelve magyar, erkölcsi élete kielégítő, foglalkozása földmíves!’ A szent gyónások száma évente 1365, az áldozásé 1500.6 A bevezetőt követően Németh Pál rátért a világháború eseményeire. A naplót időrendben vezette, a jobb áttekinthetőség érdekében a margón összegezte az eseményeket. A püspöktől jött utasításokat a körlevélre vonatkozó hivatkozással hűen lejegyezte. A kővágószőlősi plébános Gaál János (Dunaföldvár, 1881. augusztus 13.-1956. június 8.) tanulmányait Baján és Pécsett végezte, 1905. június 26-án szentelték pappá. Káplánként Magyarszéken, Kisasszonyfán, Szakoson, Püspöknádasdon, 1907 májusától Pakson, majd 1910-től Pécsett a Székesegyházban működött. 1910-ben a papi szeminárium vicerektora lett. A kővágószőlősi plébánián 15 évig szolgált, 1930-tól a paksi, 1939-től a szekszárdi plébániát vezette. 1936-ban Szent Salvador szekszárdi címzetes apáti címet kapott.7 1948-ban nyugdíjasként Pécsett, a Janus Pannonius u. 8. sz. alatt lakott. A kővágószőlősi plébániára 1915. szeptember í-én került: „Plébániámat a világháború forgatagában foglaltam el. Abban az időben, amikor az oroszt már kiszorították hazánk földjéről, amikor az orosz-lengyelországi várak gyűrűje teljesen összeroppant, amikor még mindenki jogosan bizakodott teljes győzelmünkben. A kifáradásnak, a szenvedésekkel járó csüggedésnek jelei akkor még nem mutatkoztak sem itthon, sem a frontokon. Távollevő híveimmel azonnal megindított levelezésem hozott ugyan haza fájdalmas hangokat, itthon egy-egy özvegynek gyászruhája már komoran tűnt elő a régi gondtalanságnak tarka színei közül, a távollévőket bánatos édesanyáknak, aggódó hitveseknek és gyermekeknek imádságos sóhaja kísérte, de akkor még úgy gondoltuk, hogy egy diadalmas győzelemmel, áldozatainknak megfelelő, tartós, boldog békével vissza lesz fizetve minden, amit e háborúban szenvedtünk és elvesztettünk,”8 A kővágószőlősi plébános a világháború alatt készített feljegyzéseit utólag tematikusán csoportosította. A História Domusa személyes hangnemű, és inkább a rendeletek megvalósulását, a helyi eseményeket helyezte előtérbe. A háború összeegyeztethetetlen a katolikus vallás tanításával, a háború kitörésekor Németh Pál garéi plébános az igazságos és igazságtalan háború megkülönböztetésével próbált magyarázatot találni a katolikus egyház vezetőinek intézkedéseire: „A katolikus hit homlokegyenest ellenkezik a háborúval. S mégis azt látjuk, hogy a katolikus hit apostolai az Anyaszentegyház püspökei a most megindult háborút helyeslik, a híveket részvételre buzdítják, a háborúba induló katonákat megáldják, fegyvereik győzelméért szentmiséket mondanak, és elrendelik, hogy a háború gyors és szerencsés befejezéséért minden ünnep és vasárnap szentségkitétellel közájta- tosságokat végezzünk. 6 MNL BaML XII. 16. 3. Garé plébániatörténete. 19, 22. 7 SCHEMATISMUS 1943, 173. 8 MNL BaML XII. 16. 4. Kővágószőlős plébániatörténete 55. 106
