A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Borsy Judit: Az első világháború a baranyai katolikus plébániák életében
Borsy Judit: Az első világháború a baranyai katolikus plébániák életében A katolikus erkölcstan az igazságos háborút megengedi, az igazságtalan háborút égbekiáltó bűnnek bélyegzi.”9 A pécsi egyházmegye püspöke, gróf Zichy Gyula 1914-ben (XII. körlevelében) hozta meg az első háborús rendeletéit. A püspöki intézkedések a papoknak, híveknek és iskoláknak szóltak.10 A papságot érintő intézkedések voltak például a misékre, ájtatosságokra vonatkozó pontos utasítások: 1. „A háborús idők megszűntéig minden vasár- és ünnepnapon egyházmegyém minden plébániai s szerzetesi templomában az Oltáriszentség kitételével végeztessék a plébániai szentmise. 2. A miséző papok ugyanezen idő tartamára s rubrikák által megengedett napokon a háborúról szóló kollektát - Deus, qui conteris bella [...] ex illissa tempore belli - vegyék a szentmisében. 3. Minden plébániai szentmise után a néppel együtt a Segítő Szűz Mária s Magyarok Nagyasszonya tiszteletére egy Miatyánk s Üdvözlégy, valamint a nyilvános ájtatosságok imádságos könyvéből „Imádság a közjóért” mondandó. 4. Vasár- és ünnepnapokon szokásos délutáni ájtatosság helyett szentségkitétellel Jézus szent nevéről szóló litánia végzendő, melyet az egyes lelkészek által meghatározandó szentségimádás kövessen, s áldás fejezzen be.”11 Ezen kívül délutáni ájtatosság végzését is előírta, legalább hetente néhányszor. A lelkészkedéssel nem foglalkozó, illetve szabadságon lévő papoknak szolgálatba kellett állni, mivel a fiatal papok többségét tábori lelkészi szolgálatra osztották be. A szolgálatot teljesítő plébánosok hatásköre kibővült, a kisebb problémás eseteket önállóan megoldhatták. Felmentést adhattak a bevonuló, illetve bevonult híveik házasságkötés előtti háromszori kihirdetése alól. Az intézkedésekből világosan látszik, hogy rövid háborúra számítottak. A szentségkitételről szóló rendelkezést 1916-ban már nem lehetett betartani: „Az 1914-ben kiadott rendeletet, mely szerint minden vasár- és ünnepnapon délelőtt és délután az istentiszteletek szentségkitétellel legyenek, visszavonta a püspök, a nagy gyertyahiány miatt.”12 A püspök közvetítette a kormánytól, illetve minisztériumoktól jött rendeleteket is. 1917-ben még szigorúbban hívta fel a figyelmet a gyertyával való takarékosságra a püspök: „Gróf Zichy Gyula megyéspüspök a gyertyák használatára vonatkozólag a következőket adja a papok tudomására, illetőleg miheztartására: »A 9 MNL BaML XII. 16. 3. Garé plébániatörténete 23. 10 Gróf Zichy Gyula megyéspüspök a XII. körlevelében 3156/1914. szám alatti intézkedései. MNL BaML XII. 16. 3. Garé plébániatörténete 25. 11 MNL BaML XII. 16. 3. Garé plébániatörténete 26. 12 MNL BaML XII. 16. 3. Garé plébániatörténete 35. 107
