Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Bősz Attila: A „Mecsek Garage ”. Egy pécsi kocsigyártó vállalkozás a 20. század első felében
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon n agyban növelhette, ha jó minőségű hintókat tudott készíteni a magasabb társadalmi körök számára. Varga Gyula elsősorban ilyen járműveket készített, mégpedig magas színvonalon. Az elkészítés nehézségét az jelentette, hogy egyrészt a hagyományos elemekből kellett építkezni, másrészt viszont a kényelmi szempontok miatt szükséges volt fejleszteni őket.3 A hintó laprugóval ellátott felépítményéből alakult ki aztán az autó karosszériája. A kapcsolatot a karosszéria szó etimológiája is mutatja: a francia „carrosse” (hintó) szóból alakult ki a „carrosserie” változat. Részben ez a kapcsolat ad magyarázatot arra a kérdésre, hogy egy kocsigyártó műhelynek miért volt egyáltalán lehetősége átváltani az autóépítésre. A magyar kocsigyártás a 19. században fénykorát élte, a díszjárművek előállítása pedig még a 20. század elején is lépést tudott tartani a motorizációval. Varga Gyula a fogatolt járművek virágkorának végén, az autózás korának hajnalán kezdte meg kocsigyártó tevékenységét. A kezdetek Varga Gyula 1872. szeptember 18-án született a Somogy megyei Kálmán- csán. Szülei, Varga Ferenc és Passuth Terézia ott keresztelték meg, ahol korábban házasságot kötöttek, a szuloki római katolikus plébánián. (Testvére, Varga István viszonylag későn, 1895-ben született. Az ő fia, ifj. Varga István később szintén Pécsett telepedett le, és az asztalos szakmában helyezkedett el.).4 A család 1878-ban Barcsra költözött, ahol az apa lett a falu kovácsa és kocsigyártója.5 Varga Gyula 1890-ig, 18 éves koráig mellette dolgozott, nyomdokaiba lépve tanulta ki a kovácsmesterség és a kocsigyártás alapvető fogásait.6 1890-ben a kovácsszakmában megszerzett segédlevéllel, tapasztalatszerzés céljából vándorútra kelt. Galambok, Veszprém és Fehérvár érintésével jutott el a fővárosba, ahol Zupka Lajos kocsigyártó cégénél töltött el hat évet.7 Zupka szintén kovácsként kezdte, majd kocsigyártó műhelyt rendezett be az Üllői úton. Cége az autók magyarországi megjelenésével egy időben kezdett el foglalkozni karosszériák építésével, később Mercedes-felépítményeikkel tűntek ki (pl. Habsburg József főherceg gépkocsija).8 Varga Gyula nála tökéletesítette szakmai tudását: itt tanulta az üzemszervezést, vezetői tapasztalatokat szer3 KÓCZIÁNNÉ 1997, 93. 4 Varga Ferenc 1840-ben Somogyváron látta meg a napvilágot. MNL BaML (Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára) IV. 1406. c. 42650/1948. PVJÜ 5 MNL BaML IV. 1406. c. 42650/1948. PVJÜ. 6 MNL BaML IV. 1406. c. 42650/1948. PVJÜ. 7 MNL BaML IV. 1406. c. 42650/1948. PVJÜ., illetve VARGA Cs. 1980. 8 http://magyarjarmu.hu/karosszeria-gyartok-2/zupka-lajos/ (2014. 10. 07.) 294 Bősz Attila
