Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Bősz Attila: A „Mecsek Garage ”. Egy pécsi kocsigyártó vállalkozás a 20. század első felében
zett, és a munkarendet szintén innen ültette át saját műhelyébe. (Későbbi „gyárszerű üzeme” méretében is megegyezett az itteniével.) Tehetsége és munkabírása révén a mester utáni első ember, vagyis művezető lett. 1896-ban költözött Pécsre, és feltehetően betársult a már működő Drenda József-féle kocsigyártó üzembe, azután tíz évig közösen dolgoztak. A cég neve 1896-tól kezdve „Drenda és Varga”.9 Három tény utal arra, hogy Pécsre költözvén még nem önálló céget alapított és saját ingatlant sem vásárolt. Az első: miután 1906-ban elköltözik a Rákóczi út 45. alá, a Felsőmalom utca 3. bérlete Drendáé marad, aki itt tovább folytatja a kocsigyártást. A második: Varga Gyula az egyik cégjelzéses papíron az 1888-as pécsi általános kiállítás érmét tünteti fel, amit azonban ő nem kaphatott, mert ekkor még Zupkánál volt művezető Budapesten. Ezt az érmet valószínűleg a már akkor is működő Drenda-cég érdemelte ki, Varga pedig a társas cég jogán vitte tovább. A harmadik: először 1906-ban vásárol bizonyíthatóan saját ingatlant, ahol felépíti önálló cégét, és itt alapít családot, teremt egzisztenciát.10 Fia, Varga Béla visszaemlékezése szerint Pécsre költözése után nem sokkal (de mindenképpen 1900 után - B. A.) vásárolt ingatlant a Felsőmalom utca 3. szám alatt (valójában közösen bérelhették Drendával), ahol ő maga is lakott, és műhelyét is ide helyezte át a Búza tér 7. alól, Krautsak Ferenc kovács volt műhelyéből, amit addig összes felszerelésével együtt bérelt.11 Itt már a kocsik egy helyen történő, teljes gyártása folyt, a kovácsműhely bognár- és fényező üzemmel egészült ki, méretében azonban ekkor még a kézművesipar keretei közt tevékenykedett. A Rákóczi útra költözés volt az első nagy állomás a siker felé vezető, kemény munkával kikövezett úton, ám a döntő lépés ekkor még váratott magára: ami igazán a konkurencia fölé emelte a céget, az autókarosszéria-gyártás beindítása. Mint említettem, a családalapításnak is ekkor jött el az ideje. 1905. augusztus 29-én házasodott össze Németbólyban az itt 1880-ban született Schwarczkopf Johannával (aki a név magyarosított változatát, a Jankát használta). Frigyükből öt gyermek született, sorrendben: ifj. Varga Gyula, Johanna, Béla, László és Ilona (7. kép). A családi vállalkozásban érdemben a két idősebb fiú, Gyula és 9 MNL BaML IV. 1422. b. 890/1939 PVKH. Sajnos nem tudom, hogy miért pont Pécsre költözött, lehetséges, hogy itt már voltak meglévő rokoni kapcsolatai. A Drenda- féle cégbe történt betársulás is csak valószínű, konkrét nyomát nem találtam, az azonban bizonyos, hogy Varga Gyula saját céget csak az 1906 körüli időponttól vezetett. 10 MNL BaML XV. 25. e. Ci., illetve MNL BaML Ce. 1938. 11 MNL BaML IV. 1406. c. 42650/1948. PVJÜ., illetve VARGA Cs. 1980. Az is érdekes, hogy az iparlajstrom szerint Drendának az Indóház utcában volt a műhelye akkor, amikor Vargának a Búza téren, pedig egyazon vállalkozásban tevékenykedtek. Csak a Felsőmalom u. 3. alatt kezdtek közös műhelyben dolgozni. A „Mecsek Garage”. Egy pécsi kocsigyártó vállalkozás a 20. század első felében 295 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
