Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Rozs András: A Rozingerek. Egy pécsi polgárcsalád a 18-20. században
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon t ett szakmai bizalma. Minden bizonnyal számos kisebb munkája is lehetett a városban. Egy jellegzetes alkotása még feltétlenül említést érdemel. Ez pedig az akkor Fő utca 10., ma a Király utca 19. szám alatti saját házán elhelyezett különleges munkája, melyet a város polgárai naponta megcsodáltak, és nagy becsben tartottak. Házának kapuján készítette el Rozinger Mátyás talán élete egyik főművének nevezhető alkotását, egy óraművet és mozgatható elemekkel ellátott szobrot. Az alkotásról álljanak itt Vasváry Györgynek a Vasváry-ház történetéről szóló szavai a ház kutatójának, Romváry Ferencnek közvetítésével: „A ház legfőbb ékessége volt az épület középtengelyében a párkányzat felett elhelyezettsaját készítésű óramű, melynek két oldalán gép által mozgásba hozott egy-egy vasszobor foglalt helyet. A keleti oldalon egy leányalak, a nyugati oldalon talapzaton lakatosinas ülő figurája. Pontban 12 órakor.; nap mint nap a szoborfejek mozgásba jöttek. A fiú udvarias fejmozgással hívta magához a lányt, aki fejmozgással adott erre elutasító választ. Rosinger Mátyás műhelyében készült továbbá a domborművekkel gazdagon díszített kovácsoltvas nagykapu, amely felett kovácsolt vaslemezből egy sisakos lovag szobra állott [...] Az új tulajdonos, Traiber LipótJános, majd annak özvegye, Berecz Agnes a házat érintetlenül hagyta. Megváltozott a helyzet azonban, amikor fia 1869-ben, anyja halála után a házat megörökölte. Nagyszabású terveinek esett áldozatul a Rosinger-féle óra a mozgó szobrokkal, a kovácsoltvas díszkapuval együtt. ”28 Rozinger Mátyás konfliktusa Pécs város vezetőivel az új városháza toronydíszének készítése kapcsán Rozinger Mátyás másik főművét már idős korában alkotta. Ő készítette a második pécsi, az úgynevezett klasszicista városháza lakatosmunkáit. A megrendelt munkák városi elfogadásával azonban gondok támadtak. Rozinger Mátyás lakatos mester 1834-ben egy csöppet sem alázatos kérelmező, sőt inkább öntudatos hangú levelet írt a pécsi „választott polgárság”- nak, melyben kérte, hogy 44 esztendeig tartó katonáskodását, azaz a polgárőrségben teljesített szolgálatát, valamint a közjó érdekében végzett tetteit, és a pécsi „Városház torony tetőre való Korona V Angyalok feltsinálását” vegyék figyelmükbe. Kérte, hogy „ne huzassák-el tisztelt Uraságtok a Nagy Érdemű polgárság! Munkásságomnak bérét”, azaz fizessék ki a torony csúcsára vasból készített magyar címer megalkotásáért teljesített munkáját.29 [2. sz. melléklet] 28 VASVÁRY Gy. ms. Idézi: ROMVÁRY 1990, 253-254.; ROMVÁRY 2002, 35. Lásd még: ROMVÁRY 2010, valamint ROZS 2010, 185. 29 MNL BaML IV. 1002. b., PVP. ir., 3/1835. sz. 268 Rozs András
