Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Hermann Róbert: Az "összeférhetetlen". Perezel Mór pályaképe
meg, vagy pedig követi Wysockit dél felé, s ezáltal nem hagy időt Jellacié megverésére. A minisztérium és a fővezéri kettős még aznap, július 8-án megkapta Kossuth újabb levelét. A levél mind a minisztereket, mind Mészárosékat meglepte és felháborította. Mészáros hosszú, saját kezű levélben közölte Kossuthtal a megváltoztatott haditervvel szembeni kifogásait. Kemény szavakkal utasította vissza Kossuth szemrehányásait, mondván, hogy a hazaszeretetnek is vannak határai, s hogy Kossuth kifogásai már csak azért is alaptalanok, mert ő nem akart fővezér lenni, s csak Kossuth azon ígéretére vállalta el a tisztet, hogy a kormányzó nem fog beleavatkozni a hadműveletek irányításába. „Végre nem tudom főhadiszállásommal hol sereget keresni, s ekképp eljött az idő, hogy Kormányzó úr az egy oldala melletti haditanáccsal az ország hadi dolgait vezesse, mely tanácshoz, reményiem, hogy csekély személyemet nem sorozandja." Dembinski arra figyelmeztette Kossuthot, hogy Jellacic Eszéken keresztül bármikor jelentős erősítéseket kaphat, s így már csak ezért is szükség van Wysocki hadtestére a Délvidéken. Szemere pedig figyelmeztette a kormányzót eljárásának a miniszteriális kormányzattal való ellentétére. A fenti leveleket véve július 9-én Kossuth hosszú levélben igyekezett meggyőzni Mészárost és Dembinskit arról, hogy ő nem változtatta meg a haditervet, csupán a körülményekhez igazította azt. Közölte azt is, hogy az oroszok kiürítették a Tiszántúlt. Kossuth szerint az eredeti haditerv célja az volt, hogy a Tisza-vidéket ne adják fel harc nélkül az oroszoknak. A Perczellel való jó viszony további fenntartását szolgálta, s Kossuth vele kapcsolatos terveit bizonyítja Perczel öccsének, Miklósnak az ezredesi és aradi várparancsnoki kinevezése. Kossuth ugyanaznap - persze Mészáros tudta nélkül - felajánlotta a fővezérséget Bem tábornoknak is. Bem csak július 17-én válaszolt: két hónapra teljhatalmú főparancsnokságot kért minden hadsereg felett, korlátlan intézkedési jogkörrel. Kossuth a levelet július 27-én kapta meg, de hogy mit válaszolt rá, nem tudjuk. Mészáros és Dembinski július 9-én érkezett Ceglédre, majd onnan Szolnokra. Ott találták Kossuthot is. Mészáros szemrehányásokkal árasztotta el a kormányzót, s kérte, hogy „más fővezérről gondoskodjék." Az éjszaka vetett csak véget a vitának; a határozatot másnapra halasztották. Ejfél után valamivel azonban azzal ébresztették fel Mészárost és Dembinskit, hogy Kossuth a környéken mutatkozó kozákok miatt indulni készül. „Azonban a fóntebbiek szerencsés utat kívánván, tovább is aludtak" - írja Mészáros. Rövidesen azonban a hadi helyzet javulni látszott. Július 14-én a Guyon vezette IV. hadtest Kishegyesnél megverte Jellacic seregét, s a titeli fennsíkra való visszavonulásra kényszerítette. (Kossuth ennek alapján igazolva láthatta a Mészáros-Dembinski-féle haditerv július 8-i megváltoztatását, hiszen a déli hadsereg a IX. hadtest és a lengyel légió nélkül is elbánt Jellaciccsal.) Az „összeférhetetlen”. Perczel Mór pályaképe 171 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
