Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)

Hermann Róbert: Az "összeférhetetlen". Perezel Mór pályaképe

cs. kir. lovas generálistól aligha lehetett várni. A hadjárat tipikus példája annak, hogy nem feltétlenül csak nagy és véres összecsapásokkal lehet stratégiai jelen­tőségű eredményeket elérni, hanem olyan támadással is, amely egyik oldalról sem jár nagy véráldozattal. A délvidéki hadjárat 1849 tavaszán és nyarán27 Március 8-án a képviselőház zárt ülésén - amikor Kossuth bejelentette Vetter Antal altábornagy fővezéri kinevezését - Perczel is felszólalt. Miután a képviselők egy része aggodalmaskodott amiatt, hogy Vetter kinevezése - há­rom nappal Görgei hasonló megbízatása után - a hadseregben elégedetlen­ségre adhat okot, Perczel is jónak látta megtámogatni Kossuthot. Hunfalvy Pál naplója szerint: „előadta, hogy ő mindig engedelmeskedett, s rágalmazó az, ki egyebet állít. [...] Elbeszélte, hogy 4000 emberrel az országot 20 000-es sereg ellen védelmezte, hogy Görgeytó'l parancsot elfogadott, ámbár nem volt alája rendelve. A szerencsétlen hadjárást [ti. a Dunántúl elvesztését és a móri vereséget] Görgey- nek látszott tulajdonítani. Végül elmondta, hogy szót fogadni kell minden vezérnek, s hogy ó'is segítendi a szófogadást létesíteni.”2* Perczel nem véletlenül volt ennyire lelkes. Kossuth már ekkor eldöntötte, hogy a Szegeden és környékén állomásozó délvidéki IV. hadtest parancsno­kává őt nevezi ki. Noha Vetter fővezérként elsősorban a fősereget alkotó négy hadtesttel (I., II., III. és VII.) szándékozott működni, Kossuth az erdélyi had­sereg (a VI. hadtest) kivételével az egész magyar haderőt az újdonsült fővezér alá rendelte. Perczel számára Vetter - aki képzett katona volt, s rangban vala­mivel idősebb is volt nála - fővezérként elfogadható személyiség volt, ellentét­ben a szintén képzett katona és Perczelnél rangban szintén idősebb Görgeivel, akivel 1848 októbere óta kimondottan rossz viszonyban volt. Perczel beszéde tehát nem annyira Vetter mellett, mint inkább Görgei ellen szólt.29 Perczel kinevezéséről forrásaink meglehetősen szűkszavúak. Kossuth már­cius 10-én Batthyány Kázmér délvidéki teljhatalmú országos biztoshoz írott levele szerint Batthyány elégedetlen volt Hadik Gusztáv ezredessel, a bácskai hadtest addigi parancsnokával, s önmagát is alkalmasabbnak tartotta egy tá­madó hadjárat vezetésére, mint az ezredest. Ám az OHB úgy vélte, „tekintetbe 27 1849 tavaszi és kora nyári délvidéki ténykedésére ld. HERMANN 2003, 9-49. 28 URBÁN 1986, 220. 29 Ugyanakkor érdekes, hogy Vukovics Sebő visszaemlékezései szerint Perczel és Batthyány 1849. március 23. után úgy nyilatkozott, hogy nincsenek megelégedve Vetter fővezéri kinevezésével. Perczel „senkivel sem lett volna megelégedve, mert utolsó gondolatja végre is saját személye volt”, csak az nyugtatta meg némileg, hogy nem Görgei lett a fővezér. KATONA 1982, 32-33. Az „összeférhetetlen”. Perczel Mór pályaképe 159 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014

Next

/
Thumbnails
Contents