Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Hermann Róbert: Az "összeférhetetlen". Perezel Mór pályaképe
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon vév én, hogy most gyorsan, s egész erővel kell operálni, különösen Péterváraddal a közlekedést megnyitni, mivégett, ha főispán úr a hadjárat élére állana, az oly fontos politikai adminisztráció, erőteremtés, vidék-rendhentartás stb., kivált Szabadkáról felfele, árván maradna, akkint láttuk jónak a rendelkezést, hogy Perezel tábornok vegye át a rácok ellen Hadiktól a hadviseleti vezérletet, mi végett ő kellő utasításokkal ellátva ma el is indult.”30 Március 14-én Batthyányhoz írott levele szerint Perczelt a délvidékiek maguk javasolták az ottani parancsnokság betöltésére.31 Perczel - egy későbbi jelentése szerint - azzal a feltétellel vállalta el, „hogy hadjárásom független, és csupán akkor, midőn a felsőbb sereggel [azaz a fősereggel] jövök öszveköttetésbe, az ottani főparancsnok alá rendelt légyen.”32 Perczel március 15-én érkezett Szegedre, ahol megszemlélte a csapatokat, majd március 22-én csapatai elfoglalták Kiszombort, Szőreget, Szentivánt, Deszket és Okanizsát, s minden ponton visszaszorították a szerbeket. Március 23-án Gál László csapatai Zentát foglalták el. Március 24-én Perczel Csanta- véren egyesítette csapatait. Másnap, 25-én Szeghegynél találkozott a Fackh Oszkár főhadnagy vezette huszárjárőrrel, amelyet a péterváradi várőrség küldött ki azt megtudandó, van-e még magyar ellenállás az országban. Perczel tőlük tudta meg, hogy a várőrség hetek óta tárgyalásokat folytat a zároló cs. kir. hadtesttel, s a tisztikar egy része kész feladni az erődöt. Ez is arra indította, hogy siettesse menetét. Március 26-án csapatai két oszlopban átkeltek a Ferenc-csatornán, 27-én elérték Kiskért. Március 28-án Perczel innen egy kisebb különítmény kíséretében Péterváradra sietett. Itt leváltotta Csuha Antal várparancsnokot, helyébe ideiglenesen saját öccsét, Perczel Miklóst nevezte ki, s intézkedett a tovább szolgálni nem akaró tisztek eltávolításáról is. Március 29-én megkísérelte dél felől is felszámolni a cs. kir. ostromzárat, de a jól megerősített kamenici állásokban lévő cs. kir. csapatok kemény harcban visszaverték a támadókat. Közben a IV. hadtest Szegeden hátramaradt 2. hadosztálya Igmándy Sándor alezredes vezetésével március 26-án elfoglalta és felgyújtotta Gyálát és Okanizsát, majd visszatért Szegedre. Másnap, 27-én Todorovic csapatai tettek egy tétova kísérletet a Szeged elleni előnyomulásra, de csapataik demorali- záltsága miatt ez abbamaradt. Todorovic célja ezután az volt, hogy a Ferenc- csatorna vonalán megpróbálja feltartóztatni Perczelt. Március 29-én Perczel Kiskéren hátrahagyott különítménye elfoglalta a 30 BARTA 1953, XIV. 627-628. 31 BARTA 1953, XIV. 652. 32 Perczel-OHB, Csurog, 1849. április 9. MNL OL OHB 1849:5513. Ugyanerről írt Görgeinek május 29-én Gyurgyevóról: „Atallyában alólírt e had parancsnokságát úgy vévé ált, hogy az akkori fővezér, Vetter altábornagynak is csak akkor vagyon és leend alárendelve, hogy ha véle csatlakozva egy irányban és egy erő ellenében küzdend. ” HL Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc iratai 30/363a. 160 Hermann Róbert
