Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Borsy Judit: Az orahoviczai és görcsönyi Mihalovich család Baranya vármegyében (1782-1860)
Migazzy urak dühösen, és haloványan betoppanván a Tanúnak szobájába többekkel, Mihálovits úr mondotta, hogy mondaná mega tanú Nitscheknek, hogy jóval adja meg magát, semmi baja sem lészen, de azt nem találván, a tanúnak még ágyi ruháját is az ágyról lerángatták, és Nitscheket keresték, de hejjában, utoljára egy ifjú, kit Adamovitsnak, és Deáknak mondanak, s kit ha elejébe állíttatna, tüstént megesmerné, mondotta a tanúnak: súti bestia, mert a tanút mindjárt bottal megtanítja nevelésre, erre elmentek, és látta a tanú, hogy az egész udvar tele volt ifjakkal. ”94 Weinhart János székesegyházi muzsikus panaszában írta: „a piacon keresztül sétálnék, véletlenül nemes Perczel Sándor úrtól, volt haditiszt által, nemes Kata Ferenc hasonlóképen quietált tiszt és mostani nemes Baranya Vármegyének esküdt úrtól és több másoktul [...] Nemes Mihálovits Imre úrnak vezérlése alatt [...] meg- támadtattam és annyira megverettettem... Kurt József a színésztársaság igazgatóját a piacon legalább huszonötén verték, mikor már földre terítették, akkor is. Volt, aki mondta, elég már, de hajdút nem küldtek a városházáról, mert nem volt parancs. Mihalovich kiáltozott, „kopóvezér”-nek nevezte a strázsamestert, „a nemesembert be merte vezetni, most nem mer kijönni” „jöjjön Vugráts ki, ma kocsonyát csináltatok beló'le. ” Kurt „csak Mihálovich Imre úrnak szavát hallotta, de magyarúl nem értvén, a többi közt csak a »Hund« szavat értette”. Más tanúk megerősítették, hogy a piacon „Mihálovits Imre úr magyarul kiáltott, németül pedig azt is mondotta: »Gebet ihr den Hund her«.”95 Mihalovich Imréhez hasonló heves természete lehetett bátyjának, Mihalovich Lajosnak is. Több peres ügye is volt, például 1819-ben Zorger József baksai zsidó ellen96, 1823-ban Tóth József vajszlói lakos ellen.97 Kiemelkedik ezek közül a felesége örökségéért Siskovics Józseffel - a későbbi alispánnal - folytatott küzdelme. Felesége, Siskovics Borbála édesanyja, özv. Siskovicsné 1821. február 25-én 94 A színésznő lakása Weidinger német varga kisebb házában volt. 95 Az eset után Furthinyi Ignác városkapitány rendelkezésére bocsátottak egy főtiszt, 3 altiszt és 36 fegyveres közvitézből álló katonai segítséget. MNL BaML IV. 1003. b. 576/1836. 96 Zorger József, baksai zsidó hamis vádlevelet adott be Mihalovich Lajos és Jeszenszky főbíró ellen. 1819-ben sürgette Mihalovich Lajos a döntést, hogy a zsidó illetlen kifejezései ne maradjanak büntetés nélkül. MNL BaML IV. 1. a. 3403/1819. 1823- ban Mihalovich Lajos felperessége alatt a baksai (görcsönyi) úriszéken Zorger zsidót elítélték, aki fellebbezett, és a megyei törvényszékre került a per. „minthogy Első Viceispán úr, mind a felperes úrnak Attya, természetesen akadályoztatna, azon esetre Gaál József fő nótárius úr a törvény széknek elölülőjévé surrogáltatik.'" MNL BaML IV. 1. a. 449/1819. 97 Mihalovich Lajos „Szlavóniai árendás erdejébe” hajtott vajszlói lakos (Tóth József), és 595 forinttal adós maradt, emiatt Mihalovich Lajos 42 sertését elhajtotta. MNL BaML IV. 1. a. 479/1823. Az orahoviczai és görcsönyi Mihalovich család Baranya vármegyében (1782-1860) 123 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
