Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Borsy Judit: Az orahoviczai és görcsönyi Mihalovich család Baranya vármegyében (1782-1860)
Rangos famíliák-jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon fi ával Siskovics Józseffel szerződést kötött, melyben a gödrei jószágot átadta neki. A szerződés 5. pontja szerint halála után Józsefnek 13 500 forintot kellett kiadnia Mihalovich Lajosnak. Siskovicsné halála után Szalay Antal ügyvéd által szerkesztett osztálylevélből azonban kimaradt a 13 500 forint kifizetése. Ez ellen Mihalovich Lajos protestált. Ezt az osztálylevelet ugyan felesége aláírta, de csak azért, mert Szalay Antal ügyvéd „mindenféle hitegetésekkel megkéretvén maga álnok kelepcéjébe beléejtette, jóllehet a protestáns félnek a hütvöstársa a magyar nyelvben éppen nem jártas, nem is értvén mit olvasott nékie... ” Siskovics József válaszában elismeri, hogy az 1826-ban kötött házasságlevél 1-3. pontja rögzítette Borbála 103 800 forint örökségét, azonban ez az ő tudta és akarata ellen készült. Mikor anyja halála után tudomást szerzett róla, az egri káptalannál ellentmondott. Ezért felszólította Mihalovich Lajost, hogy ne zavarja a „testvéri szeretetet”. Szalay Antal ügyvéd kifogásolja még Mihalovich Lajos „sértő'és illetlen” kifejezéseit, és hogy beadványa „dísztelen sértegetésekkel s megbántó kifejezésekkel telly es nem törvényes protetatio, hanem mocskolódó gúny írásnak nevezhető'”. Ezzel Mihalovich Lajos nem csak sógorát sértette meg, hanem feleségét is, „mintha az Anyanyelvét elfelejtvén, a nemzetiség gyalázat]ára magyarul nem tudna, csúfosan alacsonyítja”. Pedig Lajos is jelen volt, sőt meghitelesítésre „ tulajdon zsebjébűl nemzetségi pecsétjét” adta oda.98 99 Mihalovich József 1842. január 22-én halt meg Görcsönyben. Halála után fiai kérték Baranya vármegyétől nemességük igazolását. 1842. február 28-i közgyűlésen a három testvér együttesen adta be a kérvényét: „[...] kétségtelen s már csak azáltal is eléggé támogatott nemességükről, hogy édesatyjuk, néhai Mihalovich József k. tanácsos megyében 18 évig alispáni hivatalt viselt, magoknak közösen egy hiteles bizonyítványt kiadatni kérnek. A birtokok sorsa Mihalovich József halála után fiai nem a végrendelete szerint osztoztak, hanem attól közös akarattal elálltak.100 Mihalovich Károly a Zala megyei javakat, Imre Görcsöny, Baksa, Rádfa ingatlan javakat, Lajos pedig a tésenyi birtokot kapta. Miután Lajos 1848-ban örökös nélkül elhunyt, így „az ó't illető'osztályrész 98 MNL BaML IV. 1. a. 542-545/1833. 99 A nemességet 1842. április 10-én hirdették ki. MNL BaML IV. 1. a. 93, 1063/1842, 1260/1842. 1843-ban „osztatlan testvérek s táblabírák" kérték a legelőelkülönözés végrehajtását. MNL BaML IV. 1. a. 3157/1843. 100 Két leánytestvérük, Mihalovich Anna és Mária ellentmondott, de ez az osztályos egyezséget nem befolyásolta. MNL BaML IV. 1. a. 1869/1848. 124 Borsy Judit
