Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Cserna Anna: A hagyományos nemesi gondolkodás és a polgári értékrend a Sztankovánszky famíliában
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon é vében 65 000 korona értékű jelzálogot töröltettek. Az átmeneti pénzügyi zavarok nem rendítették meg a folyamatos birtoklást.25 A gazdaság jelentősebb felfutása a 19. század végén következett be. A gazdaságban sokrétű munkát végeztek, amelynek célja volt az önellátás mellett a felesleg értékesítése. Elsősorban gabonát, kukoricát, hajdinát, takarmánynövényeket, lencsét, burgonyát termesztettek. A szántóművelés volt a meghatározó ágazat a birtokon, de jelentősnek mondható a sertés- és birka állomány. Az 1898-1910 között készült gazdasági leltárak adatai szerint a majorság állandó alkalmazottainak létszáma 16-17 fő körül mozog. Az intéző/gazdatiszt hatásköre kiterjedt az erdőőr, a vincellér, a mindenes, a 4 kocsis, a 4 béres, a kanász, a gulyás, a kovács, a cseléd kanász, a kisbéres és a cselédség munkájának a megszervezésére. Az évi fizetésük 1139 koronát tett ki, amelyből a gazdatiszt fizetése volt 760 korona, a fizetések a majoron belüli hierarchiát tükrözték vissza, a kanász 78, vincellér 40, erdőőr 30 korona, a béres 22, kovács 16 koronát kapott. A pénzen kívül természetbeni juttatás is volt: bor, búza, rozs, árpa (hektoliterben), só (kg), föld kukorica, burgonya, kender, kert, tehén, sertés, tüzelőfa ölben, egy szekér rőzse. Az intézőnek kb. 3 hold, 4 tehén, 4 sertés járt, és nem kapott tüzelőt. Míg a cselédségnek másfél hold, 1 tehén, 2 sertés volt a juttatása, a béreseknek nem járt tehén. A gazdaság viszonylag jól felszereltnek látszott az épületek és a gazdasági eszközök tekintetében. A major központban található volt egy úri lak, amelyben egy szoba állt a birtokra látogató uraság rendelkezésére, és egy helyiség szolgált irodaként. A család számára kényelmes kúria csak 1920-ban épült. További épületek alkották még a majorságot: magtár, kismagtár, góré, lóistálló, ököristálló, cseléd istálló, 2 baromfi ól, kocsiszín, 4 sertésakol/sertés ól, 4 fészer, 2 pajta, pajta a cséplőgép számára, korcsma ház és istálló, mészárszék, kovácsműhely, présház, méhes, cseléd lakások, az egyik 3 szobával 2 konyhával, a másik 2 szobával 1 konyhával, a harmadik 2 szobával, 1 konyhával, 2 kamrával, béres ház. Az erdőben épült gulyás lakás, akol, kanászkunyhó. A gazdasági eszközök között szerepelt 5 db igás kocsi, 1 db tiszti kocsi, 5 db szekér, 9 eke, 6 lovas cséplőgép és járgány 1-1 db, ldb vetőgép, 11 fogas, ldb borona, 4 db henger, 1 db túró eke, marha mérleg, répavágó. Az állatállomány száma változó, hiszen a sertéseket és a szarvasmarhákat eladásra tenyésztették, de körülbelül 300-730, a szarvasmarháé 18-26 között változott, míg átlagosan 33 lovat tartottak. A birkatenyésztés kiszorult ágazatnak tűnt a 20. század fordulóján. Ezen időszakban a birtok összterülete 622 katasztrális holdat tett ki, amelyből 236 kh erdő, közel 300 kh szántóterület, 61 kh rét, a fennmara25 MNL TML XIII. 19. Sztankovánszky család iratai. Mocsoládi birtok, 10. pallium, Adás-vevési szerződések. 98 Cserna Anna
