Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Cserna Anna: A hagyományos nemesi gondolkodás és a polgári értékrend a Sztankovánszky famíliában
dó területeken kertek, szőlők és legelők helyezkedtek el.26 Ezek a kondíciók nemigen változtak a következő évtizedekben, és a megteremtett feltételek, valamint a gazdálkodás rendszere biztosították a család megélhetését, illetve a birtokosi elitben való maradásukat. Gyakorlatilag a 18. századi szerzemény csorbítatlanul, a család birtoklása pedig háborítatlanul működött a birtok államosításáig. Rokonsági kapcsolatok - Mentalitás Mocsáry Lajos fogalmazta meg talán legszemléletesebben a birtokos nemes gondolkodását 1852-ben „A régi magyar nemes” című munkájában: „Aki nálunk birtokot vesz, asszimilálni törekszik magát környezetével, ismeretség után jó szomszédság, barátság, atyafiság fejlődik.”27 Valóban a Sztankovánszkyak esetében is nyomon követhetjük ezt a nemességre oly általánosnak tekinthető felfedezést. A Baranyában és Tolnában birtokot szerző család második nemzedéke házasságaival alakult ki a Bezerédj és Perczel rokonság. Bezerédj családon keresztül többek között a Dőry, a Gindly, a Czindery, a Perczel rokonság révén Baranyában birtokos Sauska, Kajdachy családdal kerültek rokonsági kapcsolatba. Majd a következő generáción, és az azt követő nemzedéken keresztül újabb és újabb családokkal léptek atyaíiságos viszonyba, és ez a kapcsolati háló lassan túlmutatott Baranyán és Tolnán, már-már behálózta a Dunántúl egészét. Hihetetlenül szövevényes, ám igen produktív kapcsolati rendszer szövődött a birtokos famíliák között. A nemesség a család fogalma alatt nem csupán az apa, az anya és a gyerekek együttesét értette, hanem a közvetlen és tágabb rokonság körét is. A nemesi família az apai-, az anyai-, a leányágon, a leszármazók kapcsán belépő családokat is magába foglalta. A feudumra, a birtokjogra épülő kapcsolat adta a genealógiai vonalat. A nem feltétlenül szoros kapocs mögött különböző helyzetű, egzisztenciával rendelkező családok találhatók. A Sztankovánszkyak lineájában szerencsés házasságok szerepeltek, vagyis a família rokoni viszonylatait a női ágak erősítették. Az ősatyának tekinthető Sztankovánszky András Horváth Julianna révén nagy múltú, előkelő rokonsággal alapozta meg a család anyagi bázisát, társadalmi elismertségét és az ország nyugati részén birtokos nemességével való mély összefonódást. Horváth részről kötelék alakult ki a Gyulaffyakkal, a Nádasdyakkal és a legyeltóti Lengyelekkel. András Pál fiának Bezerédj Klárával kötött házasságával a Sztankovánszkyak kisebb birtokokhoz jutottak Sopron, Zala, Győr és Vas vármegyékben is, de a tolnai, baranyai tekintélyes családokkal létrejött rokonság 26 MNL TML XIII. 19. Sztankovánszky család iratai. Mocsoládi birtok, 61. pallium 27 MOCSÁRY 1889, 20. A hagyományos nemesi gondolkodás és a polgári értékrend a Sztankovánszky famíliában 99 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
