Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Cserna Anna: A hagyományos nemesi gondolkodás és a polgári értékrend a Sztankovánszky famíliában
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon M ocsolád fele-fele arányban két részre oszlott, és a továbbiakban a földesúri jogokat e két család gyakorolta a településen. Sztankovánszky és a Perczel famíliák vérségi kapcsolatára épült a közbirtokosság. Nem a klasszikus értelemben vett közbirtokosság született, amelyen a családok a háztelkeik arányában osztatlanul élvezték a közös igazgatású közös vagyont. A két nemzetiség kü- lön-külön kezelte a maga osztályos részét, és az aktuális, birtokot használó önállóan gazdálkodott. Közös használatban csupán a négy malom és a kocsma maradt, amelynek a jövedelméből szintén fele-fele arányban részesedtek.19 A birtokosztállyal a Sztankovánszky családra 578 hold 48/64 négyszögöl nagyságú terület jutott. A birtokot az uraság hajdú és ispán, vagy csak ispán, vagy kasznár és hajdú, vagy kasznár közreműködésével irányította. Egyetlen fennmaradt dokumentum utalt ez alóli kivételre, úgy 1800 táján a birtok áren- dában volt. A családi birtokok igazgatási rendszerében Mocsoládi ispánság név alatt kezelték a baranyai igazgatási ügyeket. A birtok nagysága nem kívánta a bonyolult, hierarchikus igazgatási szervezet felállítását. A családi birtoklásban a földrajzi elhelyezkedés alapján alakult ki az ispánság.20 A birtokok megtartása nemcsak az öröklési szokásnak, hanem a család okszerű gazdálkodásának is köszönhető. 1776 körül az ispán által irányította birtokon az urasági major kialakítása is megtörtént, ahol már állandó személyzet: ispán, kasznár, 8 cseléd, erdős pásztor, 2 béres, kisbéres, kocsis, vincellér, juhász élt, és dolgozott.21 Viszonylag időben törekedtek a majorság, az allódium kialakítására, amelyet részben a jobbágyok robotjával, részben saját eszközzel, igaerővel és béresekkel műveltettek. A háromnyomásos rendszert alkalmazták a váltógazdálkodás elemeivel, vagyis az őszi fordulóban búzát, kétszerest, a tavasziban árpát, kukoricát vetettek. A pihentetett ugaron legeltettek, vagy a trágyázott ugaron dohányt termesztettek. A terméseredmények jók, egy jó évben a mag kétszerese termett. Nyilván az árutermelő gazdálkodásnak köszönhetően a birtok esetében nagy változást nem hozott az 1848-as forradalom, a jobbágyfelszabadítás, sem az úrbéri pátens.22 A polgári tulajdonlásra való áttérés, a földtulajdon polgári viszonyai között is zavartalan a család birtoklása. A birtok jövedelméből futotta némi beruházásra, korszerűsítésekre és még a birtok növelésére is. A családi archívumban fennmaradt tiszti számadások dokumentálják a birtok életképességét, a birtokgazdálkodást. Ács Antal kasznár munkabeszámolói az 1850-es és az 1860-as évekről tájékoztattak, aki havonta 19 MNL TML XIII. 19. Sztankovánszky család iratai. Mocsoládi birtok, 65., 76. pallium; CSERNA 1994, 18-19. 20 MNL TML XIII. 19. Sztankovánszky család iratai. Mocsoládi birtok, 4., 62-63., 72., 74. pallium 21 MNL TML XIII. 19. Sztankovánszky család iratai. Mocsoládi birtok, 63., 71. pallium 22 CSERNA 1994, 19-21. 96 Cserna Anna
