Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Cserna Anna: A hagyományos nemesi gondolkodás és a polgári értékrend a Sztankovánszky famíliában
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon u tódai számára a király hű szolgálatáért. A birtokadomány állt szabad telekből, udvarhelyből, malomból, kocsmából, amelyet kiegészített halászati jog, bíráskodási jog, különféle pénzbeszedési jog, valamint 6 jobbágy és azok ajándékai. A katonai életformájuk miatt a 16. század végén a birtokuk már idegen kézen volt. 1590-ből fennmaradt oklevél tanúsága szerint János, Pál és György, annak György fia és Adám unokája adománylevelük visszaperléséért folyamodtak Rudolf királyhoz. Egy másik oklevél arról tudósított, hogy Sztankovánszky Farkas 1600 körül török fogságba esett. Ezután nagy hiátus következett a családtörténetben. A középkori ősök igazán nem kapcsolhatók az 1696-ban Győrben feltűnt Sztankovánszky Andráshoz, a mocsoládi birtokszerzőhöz. Sztankovánszky András családja feltehetően ahhoz a katonáskodó köznemesi réteghez tartozott, amely komoly válságba került az 1606. évi bécsi és zsitvatoroki békekötés után. Viszonylag hosszú időre szólt békés időszak beköszöntővel elindult a középkori katonai szervezet felbomlása, és a köznemesség fegyveres szolgálatára már kevésbé volt szükség. A vitézi korszak befejeztével a familiáris viszonyból kiszakadva korábbi életmódját fel kellett adnia a köznemesnek. A létbizonytalanságba került köznemesek számát duzzasztották a török hódoltsági területekről, a török fenyegette Zaránd, Szörény, Krassó, Közép-Szolnok, Bihar vármegyékből menekült nemesek, a gazdasági helyzet romlása miatt tönkrement nemesek, a hajdúk pusztításait túléltek. Az armálisok tömeges adományozása is csak növelte a szorongató helyzetbe kerülők létszámát. A királyi vármegyék biztonságában meghúzódó többség a kényelmes városi életet választva kereste boldogulását. A század végén a felszabadító hadjárat nyomában a tönkrement vidékekről is ezrek hagyták el házaikat, hogy Győr, Komárom, Pápa jól védett falai között vészeljék át a nehéz időket. Ezek a változások a köznemesi társadalom átrendeződését és mozgását hozták. Míg az előző generációknak a katonai pálya a biztos jövőt jelentette, és még az utána jövőknek is ideig-óráig biztosította a megélhetést. Új élethelyzetet teremtő évszázad már életforma váltással járt. Természetesen továbbra is a köznemesi státusz vonzereje megmaradt. Az új kor nemességét azonban a végvári élet nem vonzotta és a kereszténységet védő lovagi eszme sem késztette kardforgatásra. A hatalmas tömeg szembesülve a tényekkel új életlehetőségének átgondolására kényszerült. A gazdasági, politikai érvényesülésre különböző utak tárultak fel előttük. A nemes ifjak egy része szívesen szegődött a főúri udvarokba. Felértékelődött a tanulás. Egyre több szülő fordított gondot a gyermeke megfelelő taníttatására. A jogi, az orvosi diploma vagy más magasabb műveltség új távlatokat nyitott meg. Ennél is többet ígértek és nyújtottak a központi, az állami és a vármegyei hivatalok. A történelmileg és földrajzilag kialakult és elkülönült csoportokon belül is átrendeződés figyelhető meg. A vármegyékben a régi famíliák eltűntek, helyüket újak foglalták el. Az sem egyedi eset, hogy egy-egy család 90 Cserna Anna
