Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Huszár Mihály: Csomós Gergely marcali építőmester pályaképe (1883-1969)
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon A Csomós hagyatékból világosan kiderül, hogy amint az korábban is jellemző volt, a tervezés és kivitelezés most is apa és fia szoros együttműködésében valósult meg, ám a községháza teljes egészében Csomós László felfogását tükrözte. A nagy kihívás és a megfelelési vágy miatt 1943 tavaszára már a harmadik tervvázlaton dolgozott, mire az véglegesnek bizonyult. A statikai kalkulációhoz a budapesti Praskawetz Károly főmérnök segítségét is kikérte.43 A mindenre kiterjedő tervekben egy barokkos hangulatú, manzárd tetővel ellátott, öt nagy homlokzati ablakkal és kovácsoltvas erkéllyel rendelkező, műkővel díszített egyemeletes, harmonikus épület jött létre (21. kép). A kivitelezést a fonyódi Csényi István építőmester végezte el.44 1940-42 között szintén ő építette a Közkórház műtőtömbjét, a főszolgabírói hivatalt és lakást. Csényi építette a fonyódi leány elemi iskolát (1937), a községházát (1939), a Szent István Polgári Iskolát (1940) és a fiú elemi iskolát (1943) is.45 A műkő munkákat, így a lépcsőket, az erkélytartó díszeket és a község ma is látható címerét Borovitz Imre kaposvári kőszobrászmester faragta ki. Faipari munkákkal a marcali Domsa István asztalosmestert bízták meg. A villamos vezetékezést és mindennemű kovácsoltvas munkát Hikman Béla, helyi műlakatosmester készítette el. A teljes képhez hozzátartozik, hogy nyersanyag hiány miatt ez utóbbi alkotórészek közül teljes egészében csak az erkély készült el. Hiányos maradt a belső lépcső korlátja és a bejárati kapu.46 Az 1943-as év közepére átadott új községháza épülete elnyerte a szakma és a lakosság elismerését is. Az állami építészeti hivatal főnöke kijelentette, hogy ez egy kis városházának felel meg. Csomós László elgondolásait a járás- bíróság és a pénzügyőrség épületei nagyban befolyásolták. A két épület rokon vonásokkal, a kor ízlésének megfelelő, a középületeket jellemző neobarokk jegyekkel rendelkezik, de a községháza homlokzata mégis más lett. s Államosítás, kitaszítottság A községházát még sikerült befejeznie a Csomós-cégnek, de 1944 tavaszától kezdve az építkezések fokozatosan megszűntek. A család számára így az Erzsébet hengermalom működtetése jelentette a fő tevékenységet. Csomós László a front hónapjai alatt a hadi fontosságúnak minősített malom működését irányította. 1945. március végén édesapjával az utolsók között hagyta el Marcalit, majd az elsők között érkezett vissza április elején. így a hengermalom a hónap 43 CSOMÓS 1944, 1. 44 CSOMÓS, Marcali községház épületéről, 2. 45 JEGYZÉK 2011-13, 4.; NÉMETH 2014, s. a. 46 CSOMÓS 1990, 1-2. 388 Huszár Mihály
