Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Huszár Mihály: Csomós Gergely marcali építőmester pályaképe (1883-1969)
végén már teljes kapacitással tudott termelni, ami nagy segítséget jelentett a szűkölködő lakosság élelmezésében.47 Ugyanakkor a gazdaságukat gyorsan beindító és Marcali közéletébe újfent bekapcsolódó Csomós családot súlyos veszteség is érte. Egy év leforgása alatt meghalt két családtag: 1946 szeptemberében özv. Sztélék Istvánná, majd 1947 szeptemberében Csomós Gergelyné.48 1945 nyarán, az első földosztáskor a birtokuk 100 hold feletti részét tőlük is elvették, majd 1950-ben a megmaradt felső-hegyi földjeikből kártalanították azokat a parasztokat, akiknek a földjeit a laktanya építésekor kisajátították.49 Építési vállalkozásuk újraindítására nem volt lehetőségük, csupán a sáripusztai Hunyady kastély renoválásának az irányítására kérték fel Csomós Gergelyt, aki 1952-55 között egy kaposvári építési irodában tudott elhelyezkedni.50 A községi tanács a családi házukat sem kímélte meg. 1950 januárjában az előszobán és az irodán kívül mindössze egyetlen szobát tarthattak meg az ötből. A többi helyiségbe a volt főszolgabírót, Sárdy Pált és a családját költöztették be ideiglenesen.51 Egy év múlva Csomós Gergely és fia már a melléképületük szűk konyhájába kényszerült átköltözni.52 Az 1949-50-es államosítás például hasonló módon történt Hikman Béla Petőfi utcai üzletes lakóházának és műhelyének az esetében is. Ott az „ipari kulákká” nyilvánított műlakatosmestert a helyi pártbizottság első titkára pisztolyt szegezve dobatta ki a műhelyéből, a lakásában pedig csak bérlőként maradhatott. Dr. Lehner János ügyvéd Marcali központjában lévő lakóházát és irodáját szintén egyik napról a másikra vették el, úgy hogy a családjával a szőlőhegybe kényszerült kiköltözni.53 „Az 1949-ben államosított malmunkért a rendeletben megszabott 12 000 Ft kártalanítást sem kaptuk meg. 1947-ben a Marcali Járásban kivetett vagyondézsma, a miénk volt a legnagyobb: 60 000 Ft. Vagyondézsmát az adón kívül kellett megfizetni. Olimpia írógépemet is elvitték, de nem hozták vissza. A mezó'gazdaságunk felszámolása után 1949 őszén, az erős behajtás folytán 10 530 Ft adón túli fizetésünk lett, melyet egy bizalmas rendelet folytán javunkra jóvá a hatóság nem írta. Az 1949. évben a lassú felszámolással, a kis gombai major környéki földeket, cselédházakat, magát a majort az állami gazdaság vette igénybe. Hasonlóan a szőlőhegyi földeket is. Lakóházunkat 1952. I. hóban, sarok- régi bérházunkat szintén államosították. Mindezek után igen nehéz körülmények után és között végül 1976. augusztusban, 47 VADÁL 2004, 60-61. 48 VADÁL 2004, 61. 49 CSOMÓS 1987-89, 1. 50 VADÁL 2004, 63. 51 A volt főszolgabírót a későbbiekben egy szenyéri csőszkunyhóba száműzték. 52 VADÁL 2004, 62. 53 HUSZÁR 2012, 7-8.; H. Rádics Márta szíves közlése, 2013. február. Csomós Gergely marcali építőmester pályaképe (1883-1969) 389 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
