Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Huszár Mihály: Csomós Gergely marcali építőmester pályaképe (1883-1969)
épület megteremtése Marcaliban. Tovább erősítette ezt az igényt a Rákóczi utcában a járásbíróság és az adóhivatal épületeinek hangsúlyos megjelenése, de ugyanúgy erősítette a polgári iskola épületének létrejötte is. A községi székház fejlesztése azonban pénzhiány miatt rendszeresen elmaradt. A jelenlegi városháza helyén már a 18. század óta állt egy földszintes hivatali épület, amely mellett 1900 táján felépült, majd 1914-ben kibővült az újabb községháza. 1942-ig ebben dolgozott a község vezetése, míg a legöregebb épületrészben üzleteket nyitottak. Az udvarban ma is áll a 19. század elejére datálható vezetőjegyzői lakás. Csomós László 1959-ben emlékezetből lerajzolta a régi épületek utcai homlokzatát, és az alaprajzukat is megörökítette.38 1942-ben a községi elöljárók először egy kaposvári kőműves és ácsmester terveit vizsgálták meg, melyeket a rossz minőség miatt végül elutasítottak. Ezt követően építőbizottságot alakítottak, majd a képviselőtestület 1942. július 27- én rendkívüli ülésen hozta meg határozatát. A legkézenfekvőbb megoldásként Csomós Lászlót bízták meg a tervek és a költségvetés elkészítésével. Fontos körülmény volt, hogy az építkezéshez a megyei alispán is hozzájárulását adta. Elfogadták, hogy a munkadíjat a teljes költség 1,5 százalékában, a bontási anyag nélküli összegből számítják majd ki. A jegyzői lak felújítását nem tervezték, ám a tanácstermet és a faverandát el akarták bontani. Az építésznek az irodák mellett csendőrnyomozói és fogdahelyiségeket, valamint légoltalmi óvó- és parancsnoki helyet kellett kialakítania.39 Utóbbiakat a háborús viszonyok indokolták. Csomós László számára igen rövid határidőt szabtak, s ő nagy lendülettel és mély alapossággal állt neki a feladat megvalósításának. „így megkaptuk a megbízást a nevemre, mely nemcsak az általában szokásos 1:100-as méretű alap- és metszetrajzokra szólt, hanem a tervezendő' I. emeleti barokkos épület összes munkáiról részletrajzokat 1:10, 1:20, 1:5, 1:1-es arányban (kőm,, ácsm, műkő munkák, asztalos, műlakatos (rácsok)] munkáért az akkori díjszabásnak megfelelően kb. 6000 pengő értékben.”40 A háború miatt először csupán 1600 pengő készpénzt kaphatott a Csomós-cég. A tervező szerint a teljes építkezés összes költsége 200 000 pengő körül volt. A kezdésre 136 000 pengő állt készen, a hiányzó ösz- szeget a község és a vármegye OTI kölcsön felvételével fedezte. Ezt az összeget a pénzromlás miatt 1945-ben vissza is fizették.41 Ezt a kiadást arányaiban feltétlenül érdemes összevetni a község hivatalainak 1940-es költségvetésével, amely összesen 105 000 pengőt tett ki.42 38 CSOMÓS 1959-60. 39 Jegyzőkönyv 1942. 40 CSOMÓS, Marcali községház épületéről. 1-2. 41 Uo.; Jegyzőkönyv 1942. 42 Magyar Statisztikai Közlemények 1943, 160-163. Csomós Gergely marcali építőmester pályaképe (1883-1969) 387 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
