Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Huszár Mihály: Csomós Gergely marcali építőmester pályaképe (1883-1969)
Rangos famíliák-jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon az addig használt épületek állapota leromlott.25 Ez a törekvés szorosan kapcsolódott Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter iskolafejlesztési programjához, amely egy 1926-os törvényerejű rendeletre alapult, miszerint: „az iskola építésének anyagi ügyeit a törvényhozás az 1926. VII: te. 2 §-ában létesített Országos Népiskolai Egyesület Alap néven kívánta rendezni és megoldani A település elsők között nyújtott be kérvényt, majd minisztertanácsos érkezett, akivel ki is jelölték a leendő épület helyét. A meghirdetett pályázatra beérkezett tervek közül dr. Fábián Gáspár (1885-1953) műépítész, az 1920-as évek legjobban foglalkoztatott templom- és iskolaépítőjének tervrajzait fogadták el. Az Új Somogy című napilapban a kivitelezésre felhívást intéztek, amelyben a leendő vállalkozónak kellett a munkát „a megbízás átvételétől számított tíz napon belül megkezdeni, s oly erővel folytatni, hogy az épület még ebben az évben tető alá kerüljön.”26 Dr. Strausz István, a marcali választási kerület 1922 óta megválasztott nemzetgyűlési képviselőjének a nyomására Csomós Gergelynek társulnia kellett Balázs Gyula budapesti építőmesterrel, aki ekkor a tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet építését végezte. Csomós Gergely nem szívesen társult, mert vállalkozását egyedül is alkalmasnak tartotta az építkezés lebonyolítására. A közös cég „Csomós Gergely és Balázs Gyula építőmesterek Marcali-Bu- dapest” néven működött, a főpallér Urbán Konrád is Budapestről érkezett. Csomós Gergelynek sikerült elérnie, hogy a Marcali Takarékpénztár Rt-nél csak kettejük együttes aláírásával vehettek fel pénzt az elhelyezett betétből.27 1926 őszén megindulhatott az építkezés, amelynek a gyorsításához egy villanytelepet is felállítottak, így az esti órákban is folyt a munka. A megyei újság hetente tudósított az építkezésről: „A marcaliak legnagyobb büszkesége ma a gyorsan épülő polgári fiú- és leányiskola épülete, amelyhez naponta kijár a község lakossága, hogy gyönyörködhessen a monumentális épületben,”28 Egyik nap Balázs Gyula 18 000 pengőt vett fel a megállapodást felrúgva, majd Olaszországba távozott, valószínűleg a tihanyi építkezéshez kapcsolódó adósságait is törlesztette. A vállalkozásaiban és életvitelében mindig becsületes Csomós Gergelynek ez erkölcsi problémát jelentett: félt, hogy elveszítheti megbecsültségét, szakmai hírnevét. 1927-ben kilépett a közös cégből, és pert indított társa ellen. Ám az építkezésen sok helyi vállalkozó, iparos és budapesti szállító cég tevékenykedett, akiket ki kellett fizetni. Több pert indítottak a marcali építőmester ellen is, így Csomós Gergelynek közel tíz évig bíróságra kellett járnia, két ízben a Kúriáig mentek az ügyek. Sikerült az összes pert megnyernie, egy 25 MÓRICZ 2012, 330-331. 26 VADÁL 2004, 50-51. 27 CSOMÓS, Marcali polgári isk. építése 1-3.; CSOMÓS 1987, 1-4.; BOKOR-NÉ- METH 1982, 31-36. 28 BOKOR-NÉMETH 1982, 34. 384 Huszár Mihály
