Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Huszár Mihály: Csomós Gergely marcali építőmester pályaképe (1883-1969)
kivételével, amelyben 2 000 pengőt kellet fizetnie. Segítségére volt dr. Farkas Jenő marcali ügyvéd, aki évtizedekig képviselte a Csomós céget. Balázs Gyulának apósa révén sikerült a több mint 26 000 pengőnyi követelésből 16 000 pengőt kifizetni.29 Az épülő polgári iskola egyszerűsített barokk stílusú, mansard tetővel ellátott épület, amelynek középső homlokzata felett kiemelkedő impozáns huszártorony az ékessége. Az északi részen négy tanteremben a fiúk, a déli részen négy tanteremben a lányok kaptak helyet. Az iskolaépületben volt az igazgatói és az altiszti lakás is. A korszerű oktatást szolgálta egy tornaterem, a parkosított udvar és egy tangazdaság, amelyben 100 gyümölcsfát ültettek el. Az 1929/30-as tanévben 133 fiú és 67 leány járt az új polgári iskolába.30 (Ma Noszlopy Gáspár Általános és Művészetoktatási Iskola.) A polgári iskola 1928. október 16-án nyitotta meg hivatalosan a kapuit (18. kép), marcali és országos „potentátok” jelenlétében. Egy az erkélyről ekkor készített fényképfelvételen láthatjuk dr. Strausz Istvánt, Dulovics Árpád miniszteri főtanácsost, dr. Lehner Vilmos volt főszolgabírót, Dr. Szaghmeister (Sárdy) Pál főszolgabírót, dr. Kasza Sándor körjegyzőt, tanárokat, tisztviselőket, iparosokat és parasztokat, de Csomós Gergelyt nem találjuk.31 Kiteljesedés az 1930-as években A jelentős marcali középületek kivitelezése mellett a járásban több elemi iskola építését is megkapta a vállalkozás, így a nemesvidit és a nemesdédit 1929-ben, majd a somogysámsonit 1938-ban. Miután ifj. Sztélék Ferenc - a korábbi társ és barát - 1926-ban meghalt, megörökölte a Csomós család az ő birtokait, a kisgombai (ma Marcali településrésze) majorját. 1931-ben pedig átköltöztek az Erzsébet utcai lakóházból a tágas Rákóczi utcai polgárházba, ahol Csomós Gergely megnyitotta irodáját. A vagyoni gyarapodás mellett a köztiszteletben álló építőmestert számos közéleti tisztségre is megválasztották. A község virilis, azaz legtöbb adót fizető képviselőjeként dolgozott 1945-ig. A Marcali Takarékpénztár Rt. elnökhelyettese, majd 1945-től elnöke volt. 1937-től a Járási Ipartestület tagja, 1939-ben pedig a Hegyközség elnökévé választották. A Marcali Járásbíróság állandó szakértőjeként is dolgozott. A kisgombai majorjában sikeres gazdálkodónak számított, a helyi Szarvasmarha Tenyésztő Egyesület tagja, majd elnöke is volt.32 29 CSOMÓS, Marcali polgári isk. építése, 3.; CSOMÓS 1987, 2.; VADÁL 2004, 51-52. 30 BOKOR-NÉMETH 1982. 35. 31 Fénykép 1928. 32 VADÁL 2004, 53. Csomós Gergely marcali építőmester pályaképe (1883-1969) 385 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
