Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Huszár Mihály: Csomós Gergely marcali építőmester pályaképe (1883-1969)
tulajdonosai között járásbírósági elnököt, uradalmi intézőt, orvost és jegyzőt találunk.20 A vállalkozásnak sikerült a nehéz években is továbbműködnie. Vidéken is tudtak megrendeléseket szerezni: kibővítették Bánó Iván kastélyát Felsőmocsoládon (1923), valamint felépítették Hencz Jenőné kúriáját Vésén (1925). Ezek mellett téglagyárak, uradalmi épületek bővítését, tatarozását végezték a Véssey, a Hunyady és a Zichy családok megbízásából.21 A híres pesti vendéglős család tagja, Schwetz István építtetett Marcali központjában üzle- tes polgárházat 1924-ben. Csomós Gergely egyik legszebb korabeli épülete Hikman Béla műlakatosmester - 1925-31 között kivitelezett - üzletes lakóháza volt, amely még ma is kiemelkedő értéket képvisel a település Petőfi utcájában.22 Csomós Gergely munkanapjairól fia a következőket írta: „Édesapámnak a sok elfoglaltsága miatt szórakozásra sem volt ideje. Tervezett, a költségvetést szerkesztette, az építkezéseket ellenőrizte, ez oda vezetett, hogy éjjel tizenkettó'-egy óráig volt a rendes munkaideje. ” A vidékről szombaton hazaérkezett pallérjaival megbeszélte az eseményeket, valamint a következő heti teendőket, és kifizette a munkásai heti bérét.23 A család vagyoni helyzete az 1920-as évek közepére rendeződött, két házhelyet vettek jutányos áron a Vasút utcában; majd 1924-ben megvásárolták a település központjában, a piacterén, a 18. században épült, földszintes ún. „Rácz-bolt” nevű saroképületet Szirtes Zsigmondnétól. Az épületben bérlakásokat és üzlethelyiségeket alakítottak ki: többek között gyógyszertár, fényképész műterem és orvos szolgálati lakások is nyíltak benne. 1928-ban pedig a „Garibaldi” birtokot bővítették ki különféle földrészek megszerzésével.24 A polgári iskola építése Marcaliban a 20. század elején jött létre a Polgári Iskola Egyesület, hasonlóan a megyében működő többi négy-hat osztálynál magasabb szintű iskolához. A községi óvodaépületben 1908. szeptember 1-jén megnyílt fiú polgári iskola után, 1910-ben alakították meg a Polgári Leányiskolái Egyesületet, amely 1913-ban a volt zsidó imaház átalakított épületében kezdett működni. Akét egyesület által működtetett iskolákat 1923-ban államosították, majd megszületett a terv egy új, reprezentatív iskolaépület felépítésére, mivel 20 JEGYZÉK 2011-13, 3. 21 JEGYZÉK 2011-13, 3-4. 22 Schwetz István a pesti Csiga vendéglő tulajdonosának, Schwetz Mihálynak a fia volt. 1899-től az V. kerületi Kis Piszkos vendéglőt működtette. Az 1920-as évek elején költözött Marcaliba, ahol id. Sztélék Ferenc régi Kossuth utcai házát vette meg. BÖLCSICS- CSORDÁS 2002, 66-67., 141.; HUSZÁR 2012, 5. 23 VADÁL 2004, 49. 24 CSOMÓS 1975b, 1. Csomós Gergely marcali építőmester pályaképe {1883-1969) 383 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
