Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Huszár Mihály: Csomós Gergely marcali építőmester pályaképe (1883-1969)
Rangos famíliák-jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon E lső marcali évtizedek 1911 és 1914közötta „Sztélék-Csomós építőmesterek" néven futó vállalkozás alatt teljesedhetett ki a Marcaliban és környékén létrehozott épületekben Csomós Gergely pontos és magas szintű munkája. Számos esetben kisebb épületrészek, épületek és lakóházak önálló tervezésével is megbízták. A vállalkozás legjelentősebb munkái ebben az időben: Kopári Jenő üzletházának és Korona szállójának átalakítása, bővítése (1912); a Széchényi kastély építése (1912-13); a sáripusztai Hunyady kastély bővítése (1913-20). A tehetős és nevet szerzett Csomós Gergelynek és Sztélék Erzsébetnek két gyermeke született: Gabriella (1913-1932) és László (1914-1994). Az építőmestert az első világháború kitörésekor mozgósították, ám farkasvaksága miatt szerencséjére karpaszományos őrmesterként csak segédszolgálatot kellett teljesítenie. Aradon, Temesváron, végül Brassóban voltak az állomáshelyei, ahol vasúti élelmezési irodán és katonai barakkok építésén dolgozott. 1918 őszén, az általános összeomlás ideje alatt térhetett haza Marcaliba.17 1918-20 között mélypontra került a családi vállalkozás: a közös cég felbomlott, a megrendelések elmaradtak. A pénzromlás idején ifj. Sztélék Ferenc 450 000 aranykoronás bankbetétje megsemmisült. „Csomós Gergely marcali Takarékpénztári betétje 150 000 aranykoronát tett ki, amelyért a végén 2 pár cipó't vásárolhatott. [..] Kopári Jenó' a sarki regália és Korona szálló épület emeletráépítése hitelre készült. Kopári Jenó' 18 kg sertéshús árának megfelelő'könnyű, kék pénzzel fizette ki az adóságát.”- írta a pénzügyi helyzetről Csomós László.18 Az inflációs időszak alatt a megrendelő uradalmak tőzsdei jegyzés szerinti áron terményben fizették ki az építkezéseket. 1919-ben, a tanácsköztársaság ideje alatt Csomós Gergelyt, mint a járás legmagasabb végzettségű építőszakemberét nevezték ki a Marcali Járási Építési Szövetkezet vezetőjévé. Számos mezőgazdasági épület és malom építését kezdték meg.19 (17. kép) Kemény munkával az 1920-as évek elejére sikerült visszaszereznie a korábbi üzletfeleket, a megrendelések elsősorban uradalmi épületekre, malmokra terjedtek ki. Ekkoriban a legnagyobb megbízója a Csomós cégnek a Széchényi uradalom volt, amely gépműhelyt, géppajtát és személyzeti lakásokat (1918-22), majd korszerű fűrészüzemet (1924) építtetett. Ugyanekkor készült el az Ipartestület székháza is. A földreform során kiparcellázott Széchényi uradalmon és ifj. Sztélék Ferenc negyvenholdnyi területén megindulhattak a tehetősebb iparosok és tisztviselők, értelmiségiek építkezései. A mai Rákóczi utcában 1925-ig a Csomós-cég nyolc-tíz polgári lakóházat épített fel, amelyeknek a 17 CSOMÓS 1976, 2. 18 CSOMÓS, 1918-as pénzromlás, 1. 19 CSOMÓS 1975b, 1. 382 Huszár Mihály
