Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)

Huszár Mihály: Csomós Gergely marcali építőmester pályaképe (1883-1969)

mellett gyakornokoskodott, majd 1903-ban felvették a Budapesti Magyar Királyi Állami Felső Építő Iskolába, amelyet 1905-ben végzett el, így kőműves- mester lett.10 A budapesti VII. kerületben a Thököly út 74. szám alatt működő patinás intézmény az Osztrák-Magyar Monarchia idején az egyetlen ilyen típusú iskola volt Magyarországon. Az 1880-ban alapított Állami Ipartanodából 1898-ban vált le az építési szakosztály, Felső Építő Ipariskola néven. Itt olyan iparosokat és építőmestereket képeztek, akik képesek voltak építésvezetőként, művezetőként, telepvezetőként önállóan alkalmazni a mérnöki szintű ismereteket.11 Az iskolában téli tanfolyam is működött, amelyet számos marcali származású iparos elvégzett.

A század fordulóján fellendülő magyarországi építkezéseket megvalósító neves építészek közül többen is ennek az iskolának a tanárai voltak. Az Ybl Miklós nevével induló sorban ott találjuk Foerk Ernőt, a későbbi igazgatót és Sándy Gyulát, akik munkásságukkal egyénileg és közösen is jelentős teljesítményt nyújtottak. Például Sándy tervezte a daruvári Tüköry kastélyt, amelyet ifjabb Sztélék Ferenc kivitelezett.12 Csomós Gergely a gyakorlati idejét Budapesten töltötte, először Schulek János irodájában (1905), majd Fogl Emilnél (1905-1906). Utána Reiss Zoltán tervező irodájában (1906-1908), majd a budapesti Közúti Vaspálya Társaság magasépítési osztályán (1908) dolgozott. Fejér Lajosnál (1908-1909), majd ismét Reiss Zoltán műépítésznél tevékenykedett (1909-1910), közben készült az építőmesteri vizsgájára.13 Budapesti évei alatt kapta gróf Széchényi Bertalantól a felkérést, hogy az 1901 óta folyó felsősegesdi kastélyépítés befejező szakaszának művezetői feladatait ellássa. így 1908 májusa és 1909 júliusa között Felsősegesden volt, ahol megismerkedett ifj. Sztélék Ferenccel, aki az építést felügyelte.14 Barátok lettek, többször vendégeskedett Marcaliban Sztelekéknél, ahol megismerte, majd feleségül vette ifjabb Sztélék Ferenc unokahúgát, Sztélék Erzsébetet (16. kép). 1911. március 17-én sikeres vizsgát tett Budapesten, így megkapta a teljes jogú építőmesteri képesítést.15 Amíg a kőművesmester önállóan elsősorban javító, tatarozó munkákat és földszintes épületeket kivitelezhetett, addig az építőmesterek pincés, többszintes épületeket is emelhettek. A munkavállalási területek pontos elhatárolását 1913-ban és 1914-ben rendeletben határozták meg.16

10 Végbizonyítvány 1905. Ez a végzettség a kőművesmesteri szakmát jelentette. KISS -V. SZINNYAI 1997, 118.

11 BODÓ 2010, 59.

12 BODÓ 2010, 59-60.; JEGYZÉK 2011-13, 1.

13 CSOMÓS 1969, 1.

14 A Széchényi kastélyt Pellner Sándor és Duschek Aurél műépítészek tervezték.

15 Építőmesteri bizonyítvány 1911.

16 KISS - V. SZINNYAI 1997, 104.

Csomós Gergely marcali építőmester pályaképe (1883-1969)

381

MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014