Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kaposi Zoltán: A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században
te vagy félévente folyósítottak nekik,120 Boronkay Krisztináról pedig tudjuk, hogy férjével az anyai ágon továbbháramlott nagy-patyi birtokán élt, ahol Festetics gróf egy kastélyt is épített.121 Nádosy Kálmán is tudta, mikor jött el az idő visszavonulni, s Eleknek átadni a már közösen irányított gazdaságot. A vizsgált esetekben sokáig nagy volt a nemzetségi összetartozás tudata. Több minden mutatja ezt. Egyrészt nagy tisztelet övezte mindenhol a birtokszerző őst. A Somssichok például 1877-ben az első nagy Somssich halálnak 100. évfordulójára szerveztek egy családi napot, ahol a grófi ágakból és a köznemesi vonalból származók egyaránt jelen voltak.122 A hagyatéki leltárakból tudhatjuk, hogy a famíliák ősi épületeinek szalonjában általában ott lógott a legnagyobb nemzetségi személy arcmása (az Országh-család esetében „Püspök Országh kisebb portréja rezes rámában”,123 Czindery László németladi kastélyában Istvánffy Miklós portréja stb.).124 A már említett, rendszeresen megtartott családi ülések szintén az összetartozást erősíthették. Ugyanilyen karizmatikus, szimbolikus hatású volt a közös ősi ház, ahova mindenki „haza mehetett”. A Somssichok esetében a sárdi kastély a köznemesi ág kezében maradt, ám az lélekben minden Somssiché volt. A Nádosy-testvérek a helesfai kastélyparkban állítottak szobrot apjuk emlékének. Hasonló szellemiség hathatta át Czindery angol parkkal övezett németladi 23 szobás kastélyát, amelynek kiépítésére nagyon tudatosan törekedett tulajdonosa, s amely egyben a vármegye egyik politikai központjaként is működött; de Boronkay alsóbogáti kastélyát is említhetjük.125 Esetükben azonban fiú leszármazottak hiánya megakadályozta ennek létrejöttét. S emeljük még ki az összefűző elemek közül a gyerekekről szóló döntéseket, aminek lényege a pályaorientáció előre eldöntése volt. A vizsgált középbirtokosok tisztelték a tudást, sok esetben szívügyüknek is tekintették iskolák és egyéb közintézmények (kórházak, ispotályok stb.) támogatását.126 Erre a családi minták adottak voltak, hiszen több esetben láthattuk, hogy jogi végzettséget szerezvén, hivatali állásokat betöltve emelkedtek fel az ősök. Nem véletlen, hogy egyre inkább az iskolai oktatást részesítették előnyben. A térségben Nagykanizsán és Pécsett az alsó- és középfokú oktatást illetően voltak megfelelő iskolák, de a birodalmi kapcsolatokkal is rendelkező Somssichok 120 MNL SML XIII. 8. Czindery-család levéltára. Fasc. 8. 1856. Adósságok, kamatok kimutatása. 121 MNL SML XIII. 61. VUL. Fasc. 47. Különfélék. No. 6. 122 Lásd: VÉSSEY 1944, 224. 123 MNL BaML Országh-sequestrum. 1805. szeptember 19-én Pécsett felvett hagyatéki leltár, minden bizonnyal Országh István pécsi házának ingóságait tartalmazza. 124 MNL SML XIII. 8. Czindery család levéltára. Fasc. 8.1849. Németiad inventáriuma. 125 Boronkay alsóbogáti épületére lásd: MNL SML IV. 1. h. Összeírások 221. 1822. év. 126 Különösen a Czinderyek és a Somssichok jártak élen a karitatív tevékenységben. A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században 35 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
