Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kaposi Zoltán: A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon e setében a kalksburgi jezsuita iskolának is nagy szerep jutott. A diplomának is egyre nagyobb presztízse lett: ezért is volt fontos, hogy 1785-1802 között a győri jogakadémia Pécsett működött. A szakmai tudásba vetett hit fontos eleme volt a réteg gondolkodásának, az „erőfeszítés nélkül nincs eredmény” gondolata számos esetben megfogható. A Nádosyak esetében is láthattuk a külföldi gazdasági egyetemre járás fontosságát. Ez sokszor tradicionális értékrenddel párosult, s visszafogott, takarékos életmódot feltételezett. Nem lehet véletlen, amikor az idősebb grófi ágból származó gróf Somssich Adolf gyermekei neveltetésére vonatkozóan a köznemesi ágból származó, de magasra jutott unokatestvére, Pál véleményét kérte ki arról, hogyan is neveltesse fiát. Tanulságos volt a válasz: „...a házi nevelés semmiképp sem felel meg a mai kor és a nyilvános élet követelményeinek. Azért csak nyilvános iskolába a fiukkal minél előbb. Ezt bátor vagyok neked is ajánlani, kérve kérvén téged, légy kegyes mint nagyatya oda hatni... én is, atyáink is nyilvános iskolába jártak /”127 Tegyük hozzá: Somssich Pál személyesen is kivette részét több unokaöccse tanításából, ahányszor csak otthon járt, testvére fiainak tudását tantárgyi szinten ellenőrizte. A szigorú nevelés mindennél fontosabb volt. Erre utal Somssich Pál egy másik levele, amelyben gróf Somssich Józsefnek írta, amikor az megszerezte a herceg Odescalchi család egyik tagjától a bolhási birtokot, hogy a szigorú nevelés hiánya mit is okozhat: „...az, mellyet vagy egészen elhanyagolnak, vagy teljesen megtévesztenek, éppen a mi osztályunknak az arisztokráciának tagjai, - és fájdalom, azért pusztulnak el főcsaládjaink ! Szomorú példa előtted azon here. család, melynek egyik megtévedt sarjától vetted meg a bolhási birtokot; kis gyenge korban a gyermeket elpiperézni, - négyéves korában már lovagoltatni, 6- 8-1 Óig esztendőben báloztatni, alig 14 éves fiúk, a sportnak minden nemével megismertetni, a helyett, hogy a legegyszerűbb életmód mellett, szigorú rendhez szoktatnák a gyenge, még hajlékony kisdedet; stb. Ez tévelygése, hogy ne mondjam bűne aristokraciánknak 128 A centripetális erők működése mellett természetesen centrifugális tendenciák is kirajzolódnak. A birtokokból származó stabil jövedelem, a jólét a famíliák egyes tagjai esetében is laza életmódot tett lehetővé, amely persze abban a korban sokszor akár presztízsszerű is volt. A legtisztább példa Wenckheim Béla, akinek pazarló külföldi életmódját a magyarországi birtokok már nem voltak képesek fedezni, így hamar felélte örökségét, aminek birtokvesztés lett a következménye.129 A Somssich-család esetében is találtunk példát arra, amikor is az egyik ős kifizette fia kártyaadósságát, ezért a birtokokból is kevesebbet kapott az osztálynál. A „nem a feleségtől származó” gyerekek is kezelendő problémát adtak a babócsai és a mikei ágnak. Egy valami biztos: a 127 A levelet közli: VÉSSEY 1944,226. 128 Uo. 231. 129 NÉMETH 1903, 373. 36 Kaposi Zoltán
