Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Cseresnyés Ferenc: Krisztics Sándor a katolikus-keresztény politika lehetőségeiről az 1930-as években
Rangos famíliák-jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon p et. A pécsi professzor katolikusok politikai részvételére vonatkozó nézeteinek ismertetésénél viszonyításként Joachim Wiemeyer tanulmányát használjuk a keresztények korabeli politikai pártokban való aktivizálódásáról.7 A pécsi politikatudós professzor életútja A Pozsonyból Pécsre költözött Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának tanári állománya részben a pozsonyi egyetem volt magyar tanáraiból (Polner Ödön, Kérészy Zoltán, Falcsik Dezső), részben a pécsi jogakadémia (pécsi püspöki líceum) tanári karából (Késmárky István, Mihályffy Ernő) rekrutálódott. Először Polner Ödön (1923/24) lett a politikai és a jogbölcseleti szeminárium professzora, majd Molnár Kálmán professzor. Az 1924/25-ös tanév második félévében ismét szervezeti változás történt: az addigi közjogi-politikai tanszék csak közjogi tanszék maradt, az élén Molnár Kálmán professzorral, a korábbi jogbölcseleti tanszék viszont jogbölcselet-po- litikai tanszék lett. Ez utóbbi összevont tanszéknek lett professzora 1926-tól Krisztics Sándor.8 Az eddigiekből látható, hogy a politika (korábban állambölcselet, államtan) oktatásának szervezeti helye gyakran változott. A változások azonban a tárgy helyének alapvetően európai, kontinentális (német) megítélését nem érintették. Azt tudniillik, hogy a politika elsősorban (állami) intézmények működéseként fogható fel és értelmezhető. Mint közismert, ma a politika vizsgálatának ez csak egy dimenzióját jelenti (polity) és különösen a második világháború óta - angolszász hatásra - felerősödött a politika tartalmi működésének (policy) és konfliktusos folyamatának (politics) a vizsgálata is. (Az újabb megközelítésekben a hangsúly a jogtól már értelemszerűen az egyéb társadalomtudományok és a bölcsészettudományok felé tolódott el.)9 1944. november 29-étől, a szovjet vörös hadsereg városba vonulásától alapvetően kezdtek átalakulni a jogi és a politikai oktatás szervezeti és tartalmi feltételei. Az 1945/46-os tanévben új előadásokkal egészítették ki a tantervet: 1. A törvénykezés szociális vonatkozásai (Vinkler János, heti egy óra), 2. A közigazgatási jog a szociális feladatok ellátásában (Esztergár Lajos, heti egy óra), 3. A demokrácia és alkotmánya (Csekey István, heti két óra) és végül 4. A demokrácia eszméjének története (Krisztics Sándor, heti egy óra). Az 1945/46-os tanévben létrehozott új politika-nemzetközi jogi tanszékre Krisztics Sándor kapott meghívást. Az egyetem, illetve a jogi kar az 1946/477 WIEMEYER 2009, 27-32. 8 ÁDÁM 2013,42. 9 Uo.,42. 358 Cseresnyés Ferenc
