Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Cseresnyés Ferenc: Krisztics Sándor a katolikus-keresztény politika lehetőségeiről az 1930-as években
es tanévtől munkástanfolyamokat indított. Az ekkor meginduló oktatásba a fent említett professzorokon kívül bekapcsolódott Hajdú Gyula, az új politikai rendszer delegáltja is. Krisztics Sándor az 1942/43-as tanévben a Jogi Kar dékáni tisztségét, majd az 1946/47-es tanévben az egyetem rektori pozícióját töltötte be. Az egyetem, az állam- és jogtudományi kar, de a politikatudomány pécsi oktatásának is nagy veszteséget okozott 1949-es nyugdíjazása. (59 éves volt). Krisztics 1926 és 1949 között, 23 évig volt a pécsi egyetem jog- és államtudományi karán a politika és a jogbölcselet nyilvános rendes tanára.10 Alkotó termékenységét mutatja tanulmányainak sokszínűsége. A politika és a jogbölcselet mellett foglalkozott összehasonlító közjoggal, közigazgatási joggal, nemzetközi joggal, de külpolitikával, szociográfiával11 és könyvészettel is. Ritka nagy olvasottsággal és párját ritkító éleslátással rendelkezett. Szellemességével, érdekes előadásaival nem csak az egyetemi hallgatók egyik kedvence volt, de a közéleti kérdések iránt érdeklődő nagyközönség is kedvelte. 1931-ben adta ki Krisztics Budapesten Politika I. című művét (első kötetnek szánta), amelyben a következő nagyobb tárgykörök kaptak helyet: Alapvetés, Társadalomtan, Allamtan, Alkotmánytan. A mű Concha Győző szellemében a korszak akadémiai politikatudományi témáit járta körül, olykor a ma olvasója számára is kifejezetten érdekesen és tanulságosan. Az önállóan megjelent munkák mellett folyóiratokban, gyűjteményes művekben, továbbá újságokban is publikált rendszeresen. (A Katolikus Szemlében például 1935-ben a gyakorlati katolikus politikáról értekezett).12 13 Azon kevés korabeli pécsi professzor közé tartozik, akinek politológiai tanulmányai között a mai Politikatudományi Szemle szerkesztői is találtak aktuális tartalommal bíró részt. A folyóirat 2005. évi 3-4. száma ismét közölte Krisztics említett tankönyvének második fejezetét, melynek címe: Az elméleti és a gyakorlati politikai Sajnálatos, hogy bár Krisztics Sándor alapvetően polgári liberális beállítottságú volt, esetében a folyóirat eltért a szokásos újraközlési gyakorlatától, és nem közölte a fejezet utolsó bekezdését. Ha nézetei olykor „szocialisztikus és nacionalista gondolatokkal, elvétve szélsőséges eszmék, tanok nyomaival keverednek is”, az olvasóra kellett volna bízni ennek megítélését. A szerkesztők döntésüket a politikai korrektség gyakorlásaként állították be, úgy véljük azonban, hogy inkább politikai állásfoglalás született részükről. Döntésüket azzal igyekeztek ellensúlyozni, hogy az írást „gondolatgazdag”-nak minő10 Uo.,43. 11 A szerző jól emlékszik levéltáros korszakából az MNL Baranya Megyei Levéltárában őrzött „Krisztics-kartotékokra”, amelyek a Krisztics Sándor igazgatása alatt működő Szociográfiai Intézet adatbázisának részét képezik. Az iratanyag természetesen most is kutatható. 12 KRISZTICS 1935, 301-304. 13 KRISZTICS 2005, 226-244. Krisztics Sándor a katolikus-keresztény politika lehetőségeiről az 1930-as években 359 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
