Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Cseresnyés Ferenc: Krisztics Sándor a katolikus-keresztény politika lehetőségeiről az 1930-as években
Bevezetés A mai modern katolicizmuskutatásban domináns szerepet játszik a miliőku- tatásK Az empirikus bizonyítottság azonban még meglehetősen sok kívánni valót hagy maga után. Nincsenek, illetve alig vannak olyan kezdeményezések, amelyek határokon túlnyúló érvényű meggyőző összehasonlító megállapításokat tudnának tenni a katolikus miliők stabilitására és kiterjedtségére vonatkozóan. A pionír kutatók közé tartozik Jürgen Falter is, aki törekszik bizonyítani a katolikus közösségek lelki ellenálló erejét a nemzetiszocialista diktatúrával szemben. (Szerinte a nemzeti szocialisták a tisztán katolikus német területeken nem voltak sikeresek). Másfelől kétségtelen tények támasztják alá azt is, hogy e közösségekre szintén hatott a nemzetiszocialisták antibolsevizmusa, anyaságkultusza, vagy területi revíziós sikereik, különösen a határövezetekben élők körében.1 2 A diktatúra időszakában a kapcsolati hálóknak, a helyi emberek kiállásának, a vezető személyiségek karizmájának3 különösen nagy jelentősége volt. A katolikus közösségeket az anyagi szükség ebben a tekintetben csak ritkán befolyásolta. A katolikusoknál a vallás, a hit hagyományosan befolyásolja a politikai állásfoglalást4, ahogyan az például Magyarországon tükröződött az 1945. november 4-i országgyűlési választások eredményeiben. A kereszténydemokrácia, a katolikus politika hazai múltjának kutatói, mint például Gergely Jenő5, vagy Erdődy Gábor6 a kereszténydemokrácia korszakaira, vezető személyiségeinek bemutatására, politikai hatásukra helyezik a hangsúlyt. (A kutatások kezdeti fázisában érthetően erre koncentrálnak). A hívek politikában játszott szerepének vizsgálatáig (a miliőkutatásig) több ok miatt még nem jutottak, nem juthattak el. Jelen írás az általuk (is) megkezdettekhez kapcsolódik, némi eltéréssel. Amikor a zömmel Pécsett alkotó, évtizedekig itt működő jogtudós egyetemi tanár, Krisztics Sándor gyakorlati keresztény politizálásra vonatkozó felfogását, a papok pártpolitikai aktivizálódására vonatkozó nézeteit elemezzük, akkor kismértékben ugyan, de a korabeli magyar katolikus közösségek politikaformáló erejéről, vagy gyengeségéről (a miliőről) is adunk egyfajta ké1 A miliők azonos életfelfogású szociális nagycsoportok, melyek tagjai hasonló életmódnak, és ezt természetesen a politika világában is érvényesíteni törekszenek. 2 Markus Raasch recenziója a Grenzen des katholischen Milieus. Stabilität und Gefährdung katholischer Milieus in der Endphase der Weimarer Republik und der NS-Zeit (szerk.: Joachim Kuropka) című konferenciakötetről. 3 Karizma: természetfeletti adomány, képesség 4 Markus Raasch recenziója: KUROPKA 2013. A hatás pontos mértékének megállapítása aligha képezheti feladatát a dolgozatnak. 5 GERGELY 2007, 113-154. 6 ERDŐDY 2005. Krisztics Sándor a katolikus-keresztény politika lehetőségeiről az 1930-as években 357 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
