Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Zóka Péter: Halasy-Nagy József rektori tevékenysége a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem élén (1923-1924)
cseleti irodalomban. Szintén Alexander bíztatására írta meg habilitációs értekezésként a Taine-monográfiát is,5 6 mely a háború viszontagságos éveinek következtében csak 1922-ben tudott megjelenni. Már korábban is érdeklődött a francia filozófia iránt, valószínűleg a Sor- bonne-on hallgatott bölcseleti stúdiumok hatására. Magántanári kinevezését csak 1916-ban kapta meg a budapesti egyetem bölcsészeti fakultására, ahol francia filozófiatörténetet oktatott. Imre Sándor államtitkár felkérésére megpályázta az Erzsébet Nőiskola filozófia-pedagógia tanszékét, melyet 1919 őszétől tölthetett be. Ekkoriban kapott megbízást a Pantheon kiadótól is, egy a felsőoktatásban általánosan használható, átfogó filozófiatörténeti tankönyv megírására. Ez a tankönyv neves egyszerűséggel „A filozófia története"f' címet viselte, és egyszeriben országos hírnevet szerzett írójának. A későbbiekben három kiadást is megért. Számos oktatási intézmény - nem csupán felsőoktatási - kezdte el használni 1921-es megjelenését követően, kimagasló szakmai színvonala, érthető nyelvezete, kiváló strukturáltsága miatt. Ennek kapcsán merült fel Halasy-Nagy József neve, mint a távozó Kornis Gyula vezette filozófiai tanszék lehetséges örököse, a még 1920-ban Pozsonyból Budapestre menekült M. Kir. Erzsébet Tudományegyetemen. Az egyetem ideiglenes elhelyezéséért több magyar város versengett, ám végső soron Pécs nyerte el a befogadás jogát. Mivel a város ebben az időben szerb megszállás alatt állt, az egyetem Pécsre költözésére csak a megszálló csapatok kivonulása után kerülhetett sor. Az egyetemi filozófiai katedra elnyerése mellett, mely Halasy-Nagy régi vágya volt, az egyetemi tanács egyhangú döntéssel megbízta őt az egész intézmény vezetésével is, melyet végső soron elfogadott. így Halasy-Nagy József lett az 1923/1924-es akadémiai évben a Pécsre települt M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem első rector magnificusa. E megtisztelő feladat azonban rendkívül sok nehézséggel és feladattal járt együtt. Pécsett sajnos igen mostoha körülmények fogadták az egyetemi polgárságot. Az épületek strukturálisan nem voltak megfelelőek egyetemi képzés céljaira, sem a tanárok, sem a diákok elhelyezése nem volt kielégítő, és a pécsi társadalom sem fogadta osztatlan lelkesedéssel az elárvult univerzitást. A városnak ugyanis számos ingatlant, vagyontárgyat át kellett engednie főként az orvosi fakultás számára. Erről az időszakról az alábbiakban majd részletesebben is írok. Halasy-Nagy rektori évének letelte után végre igazán átadhatta magát az alkotásnak. Széleskörű filozófiai érdeklődése az antikvitás és a francia filozófia 5 HALASY-NAGY 1922. 6 HALASY-NAGY 1921. Halasy-Nagy József rektori tevékenysége a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem élén (1923-1924) 319 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
