Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Zóka Péter: Halasy-Nagy József rektori tevékenysége a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem élén (1923-1924)
Rangos famíliák-jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon m ellett a modernitás problémáira is kiterjedt. Erősen történeti szemléletmódú munkája, „Az etika alapvonalai”7 8 című 1925-ben megjelent kötet már immanensen tartalmazza a már említett „kritikai perszonalizmus” rendszerének alapvonásait. Természetesen folytatta a népszerűsítő, ismeretterjesztő indíttatású munkák írását is. Ez irányú tevékenységének legemblematikusabb darabja volt az 1933-ban kiadott „A filozófia kis tükre”9 című könyvecske, mely újabb kiadásban 1991-ben is megjelent. A „Halasy” előnevet csak 1932-ben vette fel, felesége kiskunhalasi születésű lévén, addig megjelent munkáin, és rektori aláírásként is még a Nagy József nevet használta. Ennek ellenére a szakirodalomi hagyományra való tekintettel, én következetesen a Halasy-Nagy József nevet fogom használni egész munkám során. Az „Az antik filozófia” című, ugyancsak figyelemre méltó munkája 1934-ben látott napvilágot, és a filozófia történetét a preszókratikus szerzőktől egészen Szent Ágostonig tárgyalta. Ez a kötet egyébként legújabb kiadásban 2011 óta ismét elérhetővé vált az érdeklődő olvasók számára.9 A háromkötetesre terezett filozófiatörténeti összefoglalás középkori kötete a második világháború végén még kéziratban megsemmisült, újkori darabja pedig soha sem íródott meg. A nagyszabású szellemi alkotások létrehozása közben a pécsi egyetemi életnek is aktív résztvevője maradt. A klasszika-filológia tanszék 1932 és 1934 közötti vezetése után, 1934-től 1937-ig a pedagógiai tanszéket irányította. Mindeközben 1935 és 1937 között, az 1927/1928-as tanév után immáron másodízben, a bölcsészettudományi kar dékáni tisztét is Halasy-Nagy töltötte be. Miután a második bécsi döntés következtében 1940-ben lehetővé vált a kolozsvári egyetem visszaállítása, a magyar kormányzat takarékossági okokra hivatkozva az 1940. évi XXVIII. tc.-kel ideiglenes jelleggel szüneteltette a pécsi egyetem bölcsészkarának működését. Ennek következtében a kor számos kimagasló tanáregyénisége, köztük Halasy-Nagy József is Szegedre távozott, és a szegedi egyetem filozófiai tanszékének vezető professzora volt 1940-től egészen 1948-ban történt kényszernyugdíjazásáig. Miután az 1941/1942-es tanévben a bölcsészeti kar dékáni tisztét is betöltötte, az egyetem felsőházi képviselőjének is megválasztották 1944-ben. Éppen ez volt az egyik indoka annak, hogy négy évvel később kénytelen lett megválni az egyetemi katedrától. A másik vele szemben megfogalmazott vád 7 HALASY-NAGY 1925. 8 HALASY-NAGY 1933. 9 HALASY-NAGY 2011. 320 Zóka Péter
