Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Zóka Péter: Halasy-Nagy József rektori tevékenysége a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem élén (1923-1924)
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon s É letpálya4 Halasy-Nagy József - akkoriban még csupán Nagy József - 1885. május 2-án született a Fejér megyei Ercsiben. Édesapja uradalmi bognármester volt, s szerény anyagi körülmények között élő iparoscsalád ötödik gyermekeként az elérhetőnek tűnő karrier maximuma számára a jegyzői tisztség esetleges betöltése lehetett. Ennek megvalósulása érdekében a család rendkívüli erőfeszítéseket tett. A végletekig eladósítva önmagukat támogatták gyermeküket a tanulmányok folytatásában. Gimnáziumi tanulmányait három helyen folytatta. Először Budapesten, a Lónyai utcában, majd Székesfehérváron a cisztercieknél, végül Debrecenben, a református gimnáziumban. Érettségi bizonyítványában csak kitűnő érdemjegyek szerepeltek. Ennek következtében felvételt nyert a budapesti egyetem magyar-német szakára. Eötvös-kollégistaként olyan egyéniségekkel ismerkedhetett meg, mint Szabó Dezső, Szekfű Gyula, Kodály Zoltán vagy Balázs Béla. Tandíj- kedvezményben is részesült, ám még e csökkentett összegnek az előteremtése is igen nagy gondot okozott számára. A kollégium akkori vezetőjének, Bartoniek Gézának a tanácsára tanulmányait magyar-görög-latin szakokon folytatta. Az első tanév után ingyenes helyért folyamodott, ám kérvényét elutasították, így megfelelő anyagi források hiányában kénytelen volt megválni a kollégiumtól. A következő tanévben házitanítói munkát vállalt. Ekkor kezdett érdeklődése a filozófia irányába terelődni. A tanári alapvizsga letételét követően kénytelen volt jobban fizető állást találni, hogy finanszírozhassa további tanulmányait. A harmadik egyetemi tanévét már mint távhallgató kezdte meg, hiszen 1905-ben, húsz évesen, kinevezték a kiskunhalasi református gimnázium helyettes tanárává. Egy év elteltével véglegesítették tanári állásában, és megbízást kapott a mintegy 40 000 kötetes, igazi ritkaságokat is tartalmazó iskolai könyvtár vezetésével. Egyetemi tanulmányait autodidaktaként fejezte be 1907-ben. Ebben az évben jelent meg első önálló kötete „A görög atomista fizikusok filozófiájának alapvonalai.” címmel. Ezekben az években sorra jelentek meg tanulmányai, recenziói az Irodalomtörténeti Közlemények, a Budapesti Szemle és zz Athenäum hasábjain. Néhány évvel később jelent meg a Filozófiai írók Tárában Pascal „Gondolatok” című művének fordítása, mely Alexander Bernát véleménye szerint igazán jól sikerült, és hiánypótló munkának volt tekinthető a magyar böl4 HALASY-NAGY 1999; VARGA 2004; SZABÓ G. 2008. 318 Zóka Péter
