Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kaposi Zoltán: A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században
vagy alig juttatott neki valamit. Egy eset erre: 1783. január 30-án kelt levelében Baranyai József azt panaszolja, hogy Boronkay megfenyegette őt, miszerint „[...] sohasem lesz a mi osztályunknak vége, őazt megfogja mutatniBoronkay 1784. február 28-án keltezett levelében elutasította sógora vádjait, hogy ő a „[...] közös birtokon hűtlenül sáfárkodott” volna. Kijelentette, hogy a tiszttartó az övé, „[...] és nem tartozik másnak dolgaira figyelmezni”.53 Ha Baranyai Józsefnek valami kára van, azt hozza rendbe, ő nem hajlandó foglalkozni vele, csakis a sajátjával. Boronkay az alkudozásban otthonosan érezte magát, egyik panasza így szólt: „[...] a birtokból kevés a haszon...mostoha idők járnak a gazdaságra [...] nem éri meg megvenni [.. ,/”53 54 Az 1800-1804 közötti öt évben becslésszerűen kb. 100 000 forintot költött földvásárlásra. A birtoképítő ugyanakkor eléggé belefáradhatott az örökös perlekedésbe. írja is, hogy „...ezer meg ezer a sok Compossessorral a galiba [...] jobb lett volna tán egy kis falut venni, ahol magam gazdálkodhatnék, hol magam békességben éltem volna [...] mert neve a jószágnak az sok van, de haszna az nincs...”55 Tény, hogy az élete végére a korábban szétszóródott birtokokból 25 000 holdas uradalmat sikerült Somogy-, Baranya- és Vas megyében kiépítenie.56 Gazdasági modernizáció: lehetőség a vagyon megtartására Negyedik modellünk a több megyében is birtokos Czindery-famíliához kapcsolódik. A család esete arra példa, hogy gazdasági innovációkkal hogyan lehet egy elért pozíciót megtartani. A família tagjai a 18-19. században kamarai adminisztrátorként, kamarásként, tanácsosként, al- és főispánként, országgyűlési követként stb. működtek a helyi és az országos közigazgatásban. A família utolsó férfitagja, Czindery László 1792-ben Pécsett született. Apja (Rókus) királyi tanácsos volt, anyja Wachtler Júlia, szász-francia családból származott.57 László 1814-ben házasodott: felesége a Tolna megyei középbirtokos családból származó Dőry Thekla volt, akitől két gyermeke született: Julianna és Mária.58 Czindery karrierje 1825-től indult meg: Somogy országgyűlési követévé, majd 1830-ban alispánná választották, 1845-48 között Somogy főispánja volt.59 1849-ben három hónapon át Somogy császári biztosa, majd a szabadságharc után Pécsett törvényszéki elnök volt. Idős korában 53 MNL OL P 18. Fasc. 16. No. 1055. 54 MNL OL P 18. Fasc. 16. No. 1138. 55 MNL OL P 18. Fasc. 16. No. 1137. 56 MNL SML VUL Fasc. 13. Festetics Imre birtokainak összeírása, 1819. 57 NÉMETH 1903, 369. 58 BARANYAI 1912, 612. 59 REISZIG 1912, 513. A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században 25 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
